Vége a rezsicsökkentésnek!
Az éves költségvetésen túl az egyetlen kötelező dokumentum, amit a kormánynak meg kellett csinálnia, és iránytűként szolgálhat, az a konvergenciaprogram. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mi olvasható ki kormányzati programként ebből az anyagból.
A szokásjogtól eltérően a harmadik Orbán-kormány nem fogadtatta el programját az Országgyűléssel. Miután a kormánypártok választási programot sem tettek közzé, ezért nehéz felmérni, hogy mi várható az elkövetkező négy évben – számolt be róla a Stop.hu.
2010-ig hagyomány volt, és egyfajta választói elvárás is, hogy a kormányzásra törekvő pártoknak valamilyen formában és szakmai mélységben elkészítve legyen választási programjuk. Ez alapján a megválasztásra kerülő kormányfő beterjesztette kormányprogramját az Országgyűlés elé, amely nyilvánvalóan nem volt kötelező érvényű, de mindenképpen jelzőbójákat tartalmazott, azaz megmutatta, hogy milyen területekre fognak koncentrálni a kormányzati szakpolitikák a ciklus egészében.
A mostani választás ebből a szempontból jelentős változást hozott. A Fidesz–KDNP semmilyen választási programnak látszó dokumentumot sem mutatott be, illetve úgy választották meg a miniszterelnököt, hogy nem mutatta be kormányának programját.
Az Európai Unió felé való kötelezettségeink miatt ugyanakkor van egy minden évben kötelezően megírandó dokumentum, amely hároméves távlatban tartalmazza a kormány szándékait. Ez a konvergenciaprogram, amely konkrét számokat tartalmaz költségvetési tervezési irányokkal, a gazdasági és társadalmi fejlődést bemutató tervekkel kapcsolatosan. Természetesen annyiban van ennek az anyagnak kötelező ereje, hogy a végcélt, azaz az alacsony költségvetési hiánycélt, a csökkenő államadósságot és az alacsony inflációt teljesítenie kell a kormányzatnak. Az viszont, hogy ezt milyen eszközökkel éri el, lényegében nemzeti szuverenitás lehet.
Az április végén a kormány által elfogadott konvergenciaprogram a Policy Agenda szerint négy pontban értelmezhető a kormányzati program szempontjából:
1. Nem lesz rezsicsökkentés
A Konvergencia Programban szerepel, hogy „a családok 2014-ben 300 milliárd, 2015-től kezdődően pedig évente közel 340 milliárd forint kiadásától mentesülnek, ami fogyasztásuk élénkülését ösztönzi”. A jövő évre vonatkozó növekedés abból ered, hogy idén három különböző időpontban csökkentik a villamosenergia, a gáz és a távhő árát.
Ez azt jelenti, hogy nem számol a kormány további rezsicsökkentéssel a jövő évben. Azaz a 2013-ban megkezdett folyamat megáll, illetve azt sem tervezik, hogy az állami közműszolgáltatás olcsóbb lenne, mint a jelenlegi rendszer. Ellenkező esetben ennek a lakossági megtakarításokra gyakorolt hatását biztosan feltüntették volna, mivel ez a fogyasztás erősödését, a gazdaság fejlődését vetítené előre.
2. Nem lesz több pénz közmunkára
A kormány az országgyűlési választások után döntött arról, hogy havi átlagban kétszázezer, nyolc órában foglalkoztatott közmunkást akar ez évben alkalmazni. Ez, ha ténylegesen teljesül a terv, akkor a jelenlegihez képest kb. százmilliárd forintos többletköltséget jelentene a mostani költségvetésben tervezettekhez képest.
A konvergenciaprogramban ugyanakkor nem szerepel, hogy további forrásokat akarnának erre a területre átcsoportosítani. Pedig ez alapvetően érintené az idei költségvetés fenntarthatóságát és a jövő évi terveket.
3. Az SZJA 9 százalékra mérséklése várat magára
A választások előtti kormánypárti ígéretek egyike volt a 9 százalékos szja-kulcs bevezetése. Varga Mihály miniszter ezt már 2015-re megvalósíthatónak tartja. A konvergenciaprogram ugyanakkor nem tartalmazza ennek a fedezetét, mivel 2017-ig kitekintően a jövedelem és vagyonadók GDP szerinti nagyságát 6,7 százalékra becsülik. Ez jelenleg 6,9 százalék.
Abban az esetben, ha a 9 százalékos szja-kulcs megvalósulna, az évente ötszázmilliárd forinttal csökkentené az adóbevételt. Ez pedig a jelenlegi számok szerint csak akkor valósítható meg, ha az állam a vagyonadóágon szedné be ezt a pénzt. Ezt nem fogja felvállalni a kormány.
4. 2016 lesz a kormány mélypontja
A kormány is elismeri, hogy a beruházások motorját az európai uniós alapokból kapott támogatások jelentették. Ugyanakkor a konvergenciaprogramban már most felhívják a figyelmet, hogy 2016-ban kifut a mostani programok hatása, és az új pályázati időszak még nem érezteti kedvező hatását. Ez pedig kimondatlanul az állami beruházások visszaesését jelenti, amely leginkább az építőiparra lesz hatással.
