Közel egy éve működik a védőnők új rendszere: ez a vélemény róla
A védőnők tavaly bevezetett új rendszeréről készített felmérést a Medicina 2000.
Tavaly július 1-jétől lépett érvénybe az új védőnői rendszer, amely szerint a települési önkormányzatok helyett az irányító vármegyei intézmények, azaz a megyei centrumkórházak lettek a területi védőnők munkáltatói. Azóta a védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető. A védőnői körzetek ugyan nem változtak, és a védőnők jogviszonya az átalakítás során folyamatos maradt, de azért sok probléma merült fel az átalakítás kapcsán.
A Medicina 2000 Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség tagjai között készített felmérését idézi az Index, amiből kiderült, hogy az átadás-átvétel alapvetően rendben zajlott, de az átvevő vármegyei intézmények több mint negyede nem, vagy nem elegendő tájékoztatást adott. Az esetek ötödében pedig az átadás-átvétel nem történt meg a kitűzött határidőre.
A védőnők működésének költségét továbbra is a rendelők fedezik
A felmérés szerint a védőnői feladat ellátásához szükséges infrastruktúrát, a működéshez szükséges szerződésekkel összefüggő költségeket – például helységbiztosítást, szakmai anyagok, rezsi, informatikai háttér költségeit – az esetek 82 százalékában továbbra is az önkormányzatok fenntartásában működő rendelőintézet biztosítja. Igaz, ezekben az esetekben is a rendelőintézet és az átvevő vármegyei intézmény közötti szerződésekben pontosan meghatározták a működést biztosító feltételeket, illetve azok költségviselésének módját.
A költségek terén azonban komolyabb problémákra is fény derült a felmérésből. A válaszadók több mint fele ugyanis arról számolt, hogy még nem, vagy késedelemmel történt térítés. Az átvevő vármegyei intézmények átlagosan 8 hónapja adósak a kifizetésekkel, és a védőnői szolgálathoz kapcsolódó átlagos kintlévőség nagysága intézményenként mintegy 3,5 millió forint. De akad olyan rendelőintézet is, ahol már több mint 12 millió forint utalását várják a vármegyei intézménytől.
Még mindig akadozik az eszközök pótlása
A Medicina 2000 szerint a válaszadók közel 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az egyeztetést igénylő problémáknál nehézségekkel szembesültek, a centrum intézmények gazdasági egységeivel nem sikerült tárgyalniuk a munka során használt eszközök ‒ például fertőtlenítőszerek, tesztek, poharak, nyomtatópapír ‒ beszerzéséről, pótlásáról, vagy épp javításáról. A fennakadási a kezdeti átállás után még valamennyire érthető is volt, de úgy tűnik, közel egy évvel az új rendszer bevezetése után is hasonló a helyzet.
(Kép forrása: Pixabay)