Valós számok a kormánypropaganda helyett
Dübörög a kormánypropaganda, a kormány már hetek óta futtatja a „Magyarország jobban teljesít” kommunikációs kampányát. Tegyük hozzá, hogy mindent elöntő kampányát. A számokkal barátságban lévő külső szemlélő szájtátva bámulja, hogy lehet ilyen pofátlanul hazudni.
Ha egyáltalán lehet gátlástalan hazugságokban rangsort állítani, kétségkívül a hazai bérviszonyokra, elsősorban a minimálbérre vonatkozó reklám legalább dobogós helyezést ér el.
A reklám alapja, hogy idén a várható (a költségvetés által várt, hivatalosan elismert!) inflációt jóval meghaladó mértékű, 5,4 százalékos emelésről döntött a kabinet, így 98 ezer forint a kötelezően fizetendő munkabér.
Ez nagyon szépen hangzik, csak vannak vele (a „majd meglátjuk”-on, no meg a „ki is kell termelni”-n túl) némi problémák.
Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta a minimálbérért dolgozó – a bruttó 33,3 százalékos emelkedés ellenére – mindössze 6,6 százalékkal tud többet hazavinni. Nominálisan ez azt jelenti, hogy míg 2010-ben 60 253 forint volt a nettójuk, idén ez 64 190 forint – vagyis 3937 forint a növekmény.
Ezt a pluszt azonban teljes mértékben elviszi a 2010 óta kialakult pénzromlás üteme. Ezen a bázison ugyanis átlagosan 13,2 százalékkal drágultak a termékek hazánkban. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába a 33,3 százalékos (24 500 forintos) emelése a minimálbérnek, hiába az ebből jutó csekély, 6,6 százalékos nettó növekedés, gyakorlatilag közel 6,5 százalékkal ér kevesebbet a minimálbér, mint 2010-ben.
A helyes kérdés az: melyik az az ország, amelyik papíron egyharmadával többet adva tizenötödével kevesebbet nyújt?
Róna György
E-mail
