Vágyódás egy erős ember után
Orbán Viktor miniszterelnök becsapja a külföldet, és gátlástalanul kiépíti politikai hatalmát – írja Stefan Micsoda a Salzburger Nachrichten című országos napilapban budapesti keltezésű cikkében.
István fel van háborodva. A 34 éves történelemtanár mindig izgalomba jön, amikor szóba kerül az Orbán Viktor miniszterelnökről Nyugaton kialakult kép. „Elegem van már abból, hogy mindig demokráciaellenesnek és diktatórikusnak ábrázolják Magyarországot. Külföldön minden Orbán-kormányt gonoszként mutatnak be” - panaszolja. „Miközben ez a kormány csak az elmúlt húsz év számtalan mulasztását akarja jóvátenni”.
A 2010. évi parlamenti választás óta, amelyet követően a jobboldali konzervatív Fidesz kényelmes kétharmados többséggel került be a parlamentbe, az Orbán-kormány számos bírálatot gyűjtött be az alkotmány-, illetve törvénymódosításai miatt. A kormányfő provokatív nyilatkozataival rendszeresen felháborodást keltett az Európai Unióban és a nemzetközi hitelezők körében. Magyarországon azonban ez teljesen másképpen látszik: A Nézőpont közvélemény kutató Intézet legfrissebb vizsgálata szerint ma a kormánypárt a szavazatok 41%-át kapná meg, míg a jobboldali radikális Jobbik 10%-ot kapna. Az ellenzéki szocialista párt (MSZP) ezzel szemben csak a szavazatok kilenc százalékát kapná.
Orbán tudja, hogy sok magyar vágyódik egy erős kormány után. A pénzügyi válságtól erősen megtépázott ország nemcsak a magas államadóssággal küszködik. A magánháztartások is súlyosan el vannak adósodva, sokan közülük olyan külföldi valutában, mint amilyen az erős svájci frank. Sok magyar az előző kormányok csődjének tulajdonítja a saját sanyarú helyzetét. Legtöbben főképpen a volt szocialista miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek nem bocsátanak meg: súlyos zavargásokra került sor, amikor öt évvel ezelőtt elismerte, hogy kormánya éveken keresztül hazudott, hogy eltitkolja az állam valós pénzügyi helyzetét.
„Gyurcsány romba döntötte az országot. Ezért felelnie kell”- mondja István, a történelem tanár. Ezért örül sok honfitársával együtt István is annak, hogy a parlament felfüggesztette Gyurcsány mentelmi jogát. Az államügyészség szerint a volt miniszterelnök 2008-ban visszaélt a hatalmával, mert jogellenesen beavatkozott egy Budapest közeli kaszinóváros felépítésének az érdekében. Ezzel szemben Gyurcsány „politikai leszámolásról” beszél.
Annak ellenére, hogy az ellenzék újra meg újra az utcára vonul Orbán ellen, a tüntetéseik nem sok visszhangot keltenek a lakosság körében. A Nézőpont Intézet szerint a szocialista MSZP mind a mai napig nem tudta kiheverni a tavalyi súlyos választási vereségét. A közvélemény előtt teljesen megsemmisült Gyurcsány Ferenc a párt béklyója. Azt is megállapítja a Nézőpont, hogy az ellenzéki pártoknak semmiféle ütős programjuk sincs. György Péter esszéíró a következőket mondta az ellenzéki politikáról: „Miközben ebben az országban az emberek milliói szegénységben élnek, a baloldaliak a demokrácia és a jogállam miatt aggódnak. Kevésbé szívesen foglalkoznak azokkal a problémákkal, amelyeket a mély nyomorban élő emberek érdekében kellene megoldani”.
A közönségre nagy hatást gyakorolva Orbán Viktor politikájában ellenségként állítja be a külföldet. A miniszterelnök egy évvel ezelőtt kiebrudalta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), amely az EU-val közösen 20 milliárd eurós hitelt adott Magyarországnak 2008-ban, és ezzel megakadályozta, hogy csődbe menjen az állam. Orbán kormánya vonakodott az IMF szigorú takarékossági követeléseinek betartásától, és ezután az IMF tárgyaló delegációja hanyatt-homlok elhagyta Budapestet. István, a történelemtanár erről azt mondja: „Amikor egy ország pénzügyileg olyan nehéz helyzetben van, mint Magyarország, akkor a bankoknak és a multiknak is viselniük kell a terheket”. És ezek ezt is teszik: Tavaly óta különadót kell fizetniük a bankoknak, a telekommunikáció-, a nagykereskedelem- és az energia ipar területén működő külföldiek által vezetett nagyvállalatoknak.
Orbán hívei azt is tudomásul veszik, hogy a kormány nemcsak a külföldet csapja be, hanem gátlástalanul kiépíti a hatalmát is. Még azok a tüntetések sem tudták megrendíteni Orbánt, amelyek az egy évvel ezelőtt elfogadott új médiatörvény ellen tiltakoztak. A törvény elfogadásával egy szinte korlátlan hatalommal bíró médiahatóságnak rendelték alá a napilapokat, a közszolgálati rádió- és TV-adókat. A napilapok akkoriban üres címlappal jelentek meg, a baloldali liberális napilap, a Népszabadság pedig azt nyomtatta a címlapjára, hogy Magyarországon nem lesz többé sajtószabadság. (SN)
Fordította: dr. Gonda László
