Üzent a Wikileaks-tag: "Magyarországnak sikerült eljátszania a jó hírét"

Civil kezdeményezés indul a médiatörvény újrafogalmazásáért, miközben a kormány kitart amellett, hogy az Európai Bizottsággal történt megállapodásnak megfelelően négy ponton módosítja a sokat vitatott jogszabályt. Március 15-én nemcsak Budapesten, hanem a világ tizenöt pontján szerveződik tüntetés a magyar sajtószabadságért. A sajtószabadságért tüntető magyar civileknek küldött most üzenetet Daniel Domscheit-Berg, a WikiLeaks volt szóvivője. Az írást a demonstráció szervezői a

Daniel Domscheit-Berg 2007-ben csatlakozott Julian Assange-hoz a WikiLeaks alapítójához. A weboldal hozta először nyilvánosságra az iraki civileket meggyilkoló amerikai katonák hírét, az amerikai külügyi dokumentumokat, a tragédiába torkolló duisburgi Love Parade háttérdokumentumait, vagy a magyarországi, 2006-os tévéostrommal kapcsolatos diplomáciai levelezést.

Daniel Domscheit-Berg két és fél éven át volt Assange legközelebbi munkatársa. Aztán kiszállt a csapatból, és leleplező könyvet írt a WikiLeaks titkairól.

A szabadság szigetének számított

Daniel Domscheit-Berg írásában felidézi a rendszerváltozás előtti Magyarországot, amely az egykori keleti blokkon belül a viszonylagos szabadság szigetének számított. A magyarok szabadabban utazhattak, szabadabban beszélhettek, mint a vasfüggöny mögötti többi ország polgárai.

Különösen az NDK-ból figyelték őket irigykedve még a fal leomlása előtt, hiszen a balatoni nyaralások során a keletnémet látogatók a saját bőrükön is megtapasztalhatták, mit jelent a nagyobb szabadság a mindennapokban. Sok-sok éven át volt Magyarország az NDK-ból Nyugatra kivándorolt vagy kiutasított disszidensek és az otthon maradt barátaik, hozzátartozóik kedvelt találkozóhelye. A Németország egyesítése előtti nyáron számtalan NDK-s állampolgár menekült a magyar zöldhatáron át a szabadságba, miközben a határőrök igyekeztek jóindulatúan másfelé nézni.

Azóta a németek fülében liberális csengése van az ország nevének. Nem csupán szimbolikus értelemben jelentette nekünk a szabadságra nyíló kaput, és ezért a mai napig hálásak vagyunk – írta Daniel Domscheit-Berg.

Sikerült eljátszani a jó hírünket

Szerinte „2011-es év hajnalára Magyarországnak mégis sikerült eljátszania a jó hírét, és immár a cenzúra, a sajtószabadság állami ellenőrzése, az alapvető demokratikus jogok megsértése jut róla az eszünkbe”. Az ország az Európai Unió tagjaként az Unió legalapvetőbb elveit sérti meg mindezzel, ami miatt Orbánt és jobboldali kormányát már José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is heves kritikával illette.

Daniel Domscheit-Berg azt reméli, hogy az EU minden lehetséges eszközzel megakadályozza majd, hogy Európa közepén hatályba léphessen egy olyan törvény, amely megkérdőjelezi a hatalommegosztás elvét, teret nyit a visszaéléseknek, a média állami ellenőrzésének és befolyásolásának.

A WikiLeaks volt szóvivője szerint a támadás, amely a hagyományos médiumokat, a rádiót, televíziót és a nyomtatott sajtót éppúgy érinti, mint az új, internetes médiumokat, a demokratikus világban mértékét tekintve teljesen egyedülálló. Nem csupán a magyar polgárok szabadságát fenyegeti, hanem precedenst teremthet a véleménynyilvánítási, az információs és a sajtószabadság korlátozására, és ez által fenyegetést jelent globális világunkban mindenki számára, aki közös érdeknek tartja a demokratikus alapértékek védelmét. A magyar kormány minden erőfeszítése ellenére, ami az állampolgárok ellenőrzését és szabadságuk korlátozását célozza, kénytelen lesz belátni, hogy a cenzúra digitálissá váló világunkban már nem tolerálható. Az igazság mindig napvilágra kerül.

Egészében hatályon kívül kellene helyezni

„Írjuk át együtt a médiatörvényt!” elnevezéssel akciót indít az Eötvös Károly Intézet. A Facebookon közzétett felhívás szerint jó hír, hogy a kormány az illetékes EU-biztosnak írt levele szerint immár hajlik a médiáról szóló törvények módosítására. Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint azonban a jogállamiság alapértékeit, az Alkotmánybíróság fontos határozatait sértő hatályos médiaszabályozást egészében hatályon kívül kellene helyezni, és helyette új szabályozási filozófia alapján új törvényt alkotni. Ezért az intézet közös jogszabályalkotásra hívja fel főként a szakmabeli jogászokat és újságírókat, hogy az Országgyűlés munkáját segítve próbálják helyrehozni ezt a reménytelennek látszó szabályozást - írta a

A kormány ugyanakkor a múlt héten, az Európai Bizottsággal kötött megállapodás után egyértelművé tette, hogy csak az unió kérése szerinti négy ponton hajlandó a médiatörvény módosítására. A Médiatanács összetételén sem hajlandó változtatni, még akkor sem, hogy Magyarországon és Európában is bírálják a csak fideszes jelöltekből álló testület összetételét.

A magyar sajtószabadságért már több tüntetést a Facebookon szervező civilek sem érik be azzal, hogy a kormány négy ponton módosítja a törvényt. A következő, március 15-re meghirdetett demonstrációjuk felhívása szerint a bizottsággal történt megállapodás után mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy a magyar kormány nem mondott igazat januárban, amikor azt állította, hogy a médiatörvénnyel minden rendben van. De nem mond igazat most sem, amikor azt állítja, hogy az Európai Unióval egyeztetett módosításokkal ez a médiatörvény immár megfelelő. A március 15-i demonstráció célja, hogy megértessék a hatalommal: „hiába minden alku az Európai Unióval, hiába minden megegyezés a piaci szereplőkkel, legitim médiaszabályozást nem lehet a nyilvánosság kirekesztésével megalkotni!” Ezért azt követelik, hogy kezdődjön el a médiatörvény nyilvános vitája, a szakmai, valamint a szólásszabadságot és más emberi jogokat védő szervezetek és a közvélemény bevonásával. Álláspontjuk szerint a legégetőbb problémák nem szűnnek meg a médiatörvény uniós nyomásra történt módosításával. A budapesti demonstráció mellett a világ tizenöt pontján is megmozdulás szerveződik a magyar sajtószabadságért.