Újra lázonganak a taxisok
A Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés októberi ülésén módosítani akarja a többéves viták és veszekedések után elfogadott, alig kétéves, tűzben született taxisrendeletét, azt, amelyet annak idején mint a „bölcsek kövét”, a legtökéletesebb alkotásként harangoztak be, és aminek leglátványosabb elemei az egységesített tarifa és a besárgult autók voltak. A taxisok társadalma ismét lázong a megszorításokkal terhes módosítás miatt. A Magyar Taxisok Szakszervezetének szóvivőjével, Karsai Katalinnal beszélgettünk.
– Mikor jött ki a most módosítás előtt álló taxisrendelet?
– A türelmi időnek köszönhetően különböző átmenetekkel 2013. április 18-án fogadták el, de módosításokkal megtűzdelve, véglegesen 2013 szeptemberében lépett hatályba.
– Akkor a taxisok közössége két pártra szakadt: egy részük üdvözölte, más részük viszont már akkor is tiltakozott a bevezetés ellen. Mára kiderült, hogy a szigorítások miatt lecsökkent a fuvarozók száma, kevesebb bevétel folyik be a főváros kasszájába, így egyes vélemények szerint kitaláltak egy ellenszert ennek orvoslására.
– Ennél kicsit bonyolultabb a dolog. 2013-ban kapta meg a BKK a forgalomszervezési feladatok keretén belül a taxidrosztok használati engedélyének felügyeletét és ennek megfelelően az ebből az ágazatból származó bevételeket is. A droszthasználathoz a rendeletben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie a taxisvállalkozásnak és a gépjárműnek. Amennyiben hiánytalanul teljesül minden kívánalom, akkor már csak az éves droszthasználati díjat kell befizetni, és a BKK kötelezettsége, hogy három napon belül kiadja a használati engedélyt.
– Minden taxisnak rendelkeznie kell ilyen engedéllyel?
– Igen, taxizni csak ennek az engedélynek a birtokában lehet, taxisengedélyt a közlekedési hatóság kizárólag érvényes droszthasználati engedélyre ad ki.
– Jelenleg mennyi Budapesten az éves díj?
– 40 000 forint + áfa évente, amiből 20 százalékos kedvezményt biztosít a hibrid hajtású autók tulajdonosainak.
– Mennyire akarják ezt emelni?
– Érdekes az előterjesztési javaslat. Az díjtételeket a szöveges javaslat 65 000 forint + áfára emelné, és 50 százalékos kedvezményt kínálnak az elektromos meghajtású autóval közlekedőknek.
– Aránylag kevesen fuvarozhatnak elektromos autóval.
– Ha jól tudom, zöld rendszámmal négy-öt kolléga taxizik.
– A fuvarszervezőkre is vonatkozik a tervezetben emelés?
– A taxikat szervező társaságokat pénzügyi szempontból jelenleg akkor lehet megfelelő tőkeellátottságúnak tekinteni, ha saját tőkéjük eléri az ötvenmillió forintot. Annak a szolgáltatónak, aki négyszáz gépkocsinál többet lát el, plusz 25 000 forint/autó tőkével kell mindezen felül rendelkeznie. A mostani tervezet szerint 2017. január elsejétől a saját tőke mértéke százmillió forintra kell hogy emelkedjen.
– Tehát a duplájára emelik a szolgálatok alaptőke-kötelezettségét?
– Ha a társaságok becsületesen akarnak eljárni, és nem kezdenek trükközni, akkor egy ilyen emelés mindenképpen komoly nehézséget okoz. Folytatva: a legsúlyosabb, ami minden vállalkozást érint, az, hogy a jelenlegi szabályok értelmében a BKK egy évre megvonhatja a droszthasználati engedélyt, ha a vállalkozó a rendelet szabályait bármely formában megszegi. Vitatható egyébként, hogy milyen megszegés esetén van erre jogosultsága a cégnek, az elmúlt időszakban jelentős számú felmondás történt, ami a megítélésem szerint teljes mértékben jogszabálysértő. Találkoztam olyan konkrét felmondólevéllel, melynek tartalma szerint próbautat csináltak egy taxival, a nyugtán 1,9 km szerepelt, az ellenőrök útvonalrögzítővel 1,16 km távolságot mértek ugyanezen az úton. Tehát rosszul mért a hitelesített taxaméter, de a BKK visszavonta a drosztengedélyt, anélkül hogy megvizsgálta volna, a taxis tehet-e egyáltalán az esetről, vagy csak egyszerűen elromlott az órája. A jelenlegi szabályok alapján a bármely okból szünetelő vállalkozó újabb 40 000 forint befizetése esetén pár nap múlva újra dolgozhat, ezt akarják most úgy megváltoztatni, hogy akinek egy éven belül felmondták a drosztengedélyét, az nem nyújthat be kérelmet, egy év szilenciumot kap.
– Semmi mérlegelés, semmi vizsgálat, egyből a legsúlyosabb retorzió?
– A korábbi tapasztalatok alapján ez a helyzet.
– Ha kicsit távolabbról nézzük a terveket, nem lehet, hogy mégis igaz az a vélemény, hogy a főváros egyszerűen a megcsappant taxislétszámból adódó szerényebb bevételét akarja megfejelni?
– A droszthasználati díj emelésére ez egyfajta magyarázat lehet, ugyanakkor az előterjesztés szöveges részében az olvasható, hogy a 2013 szeptemberében lévő induláskor 5 700 taxi szolgáltatott, a szigorítások miatt várhatóan 4 500 alá csökken a számuk. Ez nagyságrendben 22 százalékos csökkenést jelent. A 40 000 forintról 65 000 forintra való emelés viszont nem kevesebb, mint 50 százalék.
– Mindenki járhat rosszul, csak a főváros nem?
– Valahogy úgy. Mindezek felett azonban ott terpeszkedik a legnagyobb probléma, hogy az ellenőrzés eljárási szabályai nincsenek rögzítve. Azzal ugyanis a taxisszakma törvénykövető része egyetért, hogy szabályozni és ellenőrizni kell, de egyértelmű keretek és feltételek között.
– Hogy érti ezt?
– Jogbizonytalanságot okoz az ellenőrzés és a szankcionálás folyamatában, ha nincs egyértelműen leírt rendelet arra, hogy hogyan kell a vizsgálatot elvégezni, mert ez lehetőséget ad a jogalkalmazónak arra, hogy önkényesen határozza meg a szabályrendszert. Nincs utasítás arra vonatkozóan, hogy jegyzőkönyvnek kell-e készülni egy-egy ellenőrzés esetén, hogy alá kell-e íratni a vállalkozóval, amennyiben készül. Megeshet, hogy az ellenőrzött csak akkor szerez tudomást a vizsgálatról, amikor kézhez kapja a droszthasználatból való kitiltását, és nem is tudja, hogy mit és mikor követett el. Szerintem ugyanis minden szabálytalanság csak akkor bizonyított, ha szabálysértési eljárás zajlik, és kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy mit követett el a vállalkozó. A hatvanas években, a Kádár-rendszerben az alkotmány meghatározta az emberek gyülekezési jogát, alkotmányos alapelv volt ez a jog. A gyülekezési jog szabályait viszont semmilyen alsóbb rendű rendelet nem tartalmazta. Hiába volt tehát alkotmányos jog, nem volt olyan eljárás, amiben ez érvényesíthető lett volna. Hasonló a fent említett törvényjavaslat is.
– Régi szakszervezet-e a felhívást kiadó Magyar Taxisok Szakszervezete, amely egy kiáltványban kéri a taxisokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a fővárosi közgyűlésben, amikor a sorsukat meghatározó rendelet módosítást tárgyalják?
– 2013 decemberében jöttünk létre. A taxistársadalom soha nem akar a hatalommal szembemenni, ha van egyszerűbb megoldás. Mi dolgozni, szolgáltatni, pénzt keresni, élni akarunk, és ezért kiszámítható feltételek mellett adózni. Nem hiszem, hogy ezek túlzottan nagy igények lennének.
