Újabb magyar pályázatot vizsgálnak Brüsszelben

Összeegyeztethető-e az előírásokkal, hogy uniós közpénzt célzottan csak egyházi fenntartású intézmények vehessenek igénybe, kizárva a támogatottak köréből mind az állami, mind például az alapítványi iskolákat? – tette fel az írásbeli kérdést az Európai Bizottságnak Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője. Navracsics Tibor oktatási biztos vizsgálja az ügyet.

2015. április 25., 23:00

2015 elején a Magyar Kormány pályázati kiírást tett közzé a Társadalmi Operatív Programban az egyházak köznevelési feladatainak támogatására. A cél a bevett egyházak intézményfenntartói szerepkörének erősítése volt.

Ezzel kapcsolatban Jávor írásbeli kérdésére válaszul a Bizottság nevében Navracsics Tibor oktatási biztos jelezte, hogy vizsgálja, hogy a szóban forgó pályázati kiírás megfelel-e az operatív program szabályainak és célkitűzéseinek, valamint az Alapjogi Chartának.

Jávor szerint kérdéses, hogy összeegyeztethető-e az előírásokkal, hogy uniós közpénzt célzottan csak egyházi fenntartású intézmények vehessenek igénybe, kizárva a támogatottak köréből mind az állami, mind például az alapítványi iskolákat.

Jávor a blogján azt írja: elfogadhatatlan, hogy olyan intézkedéseket vagy iskolafenntartókat finanszírozzanak közpénzből, melyek sok esetben kifejezetten hátráltatják a Bizottság esélyegyenlőségi cikkelyének érvényesülését.

Jávor az alábbi kérdéseket

nyújtotta bea Magyarország kormánya által kiírt „Az egyházak köznevelési feladatainak támogatása” TÁMOP-3.1.17-14 számú kiíráshoz kapcsolódóan:

1. A Bizottság álláspontja szerint az állami és nem állami iskolák közötti különbségtétel beleütközik-e az Alapjogi Charta 21. cikkébe, amely alapján tilos minden megkülönböztetés, beleértve a valláshoz tartozás, illetve nem tartozás szerinti megkülönböztetést is?

2. A pályázati feltételek alapján a pályázati kiírásnak előreláthatóan csak egyetlen pályázó – a Magyar Katolikus Egyház – felel meg. A Bizottság szerint ez a forma mennyiben felel meg a pályáztatással kapcsolatos uniós elvárásoknak, illetve gyakorlatnak?

A kérdésekre Navracsics Tibor az alábbi választ adta a Bizottság nevében:
Az egyes tagállamok feladata, hogy – az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített európai értékek teljes körű tiszteletben tartásával – meghatározzák oktatási rendszereik tartalmát és felépítését, köztük a különböző oktatási szolgáltatók, mint pl. az egyházi alapítású intézmények szerepét. A Bizottság a Szerződések őreként felügyeli az uniós jog alkalmazását, és kötelessége kivizsgálni minden olyan esetet, amikor valamely tagállam vélhetőleg nem tett eleget a Szerződések szerinti kötelezettségeinek.

A tagállamok oktatási rendszerei több tekintetben is különböznek egymástól, így az egyházi iskolák szerepét illetően is. A Bizottság az oktatás és képzés területén megvalósuló stratégiai európai együttműködésen keresztül támogatja e rendszerek fejlesztését, függetlenül szervezeti formájuktól.

Az Európai Szociális Alap megosztott irányításának keretében a pályázati felhívások a magyar hatóságok feladatkörébe tartoznak. A Bizottság nem vesz részt közvetlenül a pályázatok lebonyolításában, ugyanakkor aktívan nyomon követi az operatív programok végrehajtását azzal a céllal, hogy biztosítsa a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét, valamint az elfogadott program célkitűzéseinek betartását és a jogi keretrendszernek való megfelelést. Noha a tagállamok a pályázatokat a kedvezményezettek bizonyos csoportjait szem előtt tartva célirányosan is kiírhatják, gondoskodniuk kell arról, hogy az intézkedések ne sértsék az egyenlő hozzáférés elvét, az operatív programot alátámasztó esélyegyenlőségi rendelkezéseket és az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

A Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy a szóban forgó pályázati kiírás megfelel-e az operatív program szabályainak és célkitűzéseinek, valamint az Alapjogi Chartának. Amennyiben kétségek merülnek fel, kapcsolatba fog lépni a magyar hatóságokkal ez ügyben.