„Úgy tűnik, a miniszterelnök úr nem pihente ki a fáradtságát”

Az

LMP szerinta miniszterelnök a valóságtól elrugaszkodva félkatonai egypártrendszer kialakítására törekszik. Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője ezt az Orbán Viktor által a nagyköveti értekezleten elmondottakra reagálva közölte az MTI-vel szerdán. Jávor Benedek szerint a kormányfő húsz-harminc évre tervezi saját politikáját. Az ellenzéki politikus hozzátette: a félkatonai egypártrendszer kialakítására való törekvést jelzi Orbán Viktor azon kijelentése a nagyköveteknek, hogy jó eredményt „csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni”.

Az LMP frakcióvezetője a magyar válságkezelésről szólva azt mondta: a kormány teljesítménye kirívóan sikertelen, az ország gazdasága ugyanis lényegesen rosszabb állapotban van, mint a régiós országoké vagy az Európai Unió 27 tagállamának többségéé.

Jávor Benedek „ellenségképgyártásként” értékelte a miniszterelnök azon kijelentését, hogy a Nemzetközi Valutaalap vagy más pénzügyi szervezetek nyomása ellenére a kabinet nem kíván hozzányúlni a nyugdíjakhoz. Az LMP-s politikus közölte: ilyen igény nem fogalmazódott meg a nemzetközi szervezetek részéről, a kormány tehát „ördögöt fest a falra”.

Szerinte a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát a kormány elmúlt kétéves „szakmaiatlan” döntései okozták, a többi közt a „nyugdíj-einstand”. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a kabinet – saját korábbi ígéretével ellentétben – nem hozta létre az állami egyéni nyugdíjszámlákat.

A képviselő különösnek tartotta, hogy a kormányfő „visszafogottan emlékezett meg arról a nemzetközi helyzetről, amiben Magyarország jelenleg van”. Arról, hogy szinte teljesen elvesztette érdekérvényesítő képességét, és olyan konfliktuszónába került, ahol sem a határon belül és kívül élő magyarok, sem a gazdaság érdekét nem tudja hatékonyan képviselni – fogalmazott Jávor Benedek.

MSZP: Orbán kijelentéseit csak a hőségriadóra lehet fogni

Az MSZP szerint téves helyzetfelismerésről árulkodnak Orbán Viktor nagyköveti értekezleten mondott szavai. Burány Sándor országgyűlési képviselő szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: reménykedtek benne, hogy a kormányfő kipihenve, rendezett gondolatokkal tér vissza szabadságáról, de nem így történt, Orbán Viktor változatlanul ragaszkodik a téveszméihez. „Úgy tűnik, a miniszterelnök úr nem pihente ki a fáradtságát (…), alapvetően téves a helyzetfelismerése a magyar gazdaság állapotáról” – fogalmazott.

Az MSZP-s politikus szerint ezt támasztja alá, hogy Orbán Viktor azt mondta: reméli, a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar válságkezelés ugyanis rövid távon is kecsegtet sikerrel, míg az európai nem. Burány Sándor úgy vélte, ezeket a szavakat csak a hőségriadóra lehet fogni, a magyar gazdaság ugyanis recesszióba süllyedt, az infláció pedig itt a legnagyobb az Európai Unióban.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentése alapján a reálkereset 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, azt pedig riasztó adatnak nevezte, hogy júniusban a közfoglalkoztatottakkal együtt is 21.400-zal kevesebben állnak alkalmazásban, mint tavaly ilyenkor.

Az ellenzéki politikus azt hangoztatta: mivel az uniós országok szinte mindegyikében jobbak a gazdasági adatok a magyarországinál, ostobaság azt állítani, hogy ők járnak rossz úton, mi pedig a jón. Már csak azért is – tette hozzá –, mert a 2010-es kormányváltáskor még egy százaléknál nagyobb volt a gazdasági növekedés, ma viszont a visszaesés mértéke haladja meg az egy százalékot.

A szocialista politikus szerint az emberek többségének rossz hír, hogy a kormány – mint azt a miniszterelnök kifejtette – továbbra is ragaszkodik a tehermegosztás politikájához. Szerinte ez azt jelenti, hogy az egykulcsos adórendszer miatt a terhek nagy részét továbbra is az átlagosan vagy az átlagnál rosszabbul keresők viselik majd.

A miniszterelnöknek azt a nagyköveteknek címzett kijelentését, hogy jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni, Burány Sándor úgy értékelte: ez csak akkor igaz, ha a katonák nem kapnak őrült parancsokat. Véleménye szerint azonban a kormány azt várja a diplomatáktól, hogy egy védhetetlen gazdaságpolitikát vegyenek védelmükbe.

Orbán: „A történelem kirúgta a hónunk alól azt a mankót”

Orbán Viktor szerdán, a nagykövetek számára tartott értekezleten egyebek mellett azt mondta, elhúzódó válságkezelésre kell számítani Európában, és „legnagyobb reményünk, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza az országot”. A miniszterelnök szerint nem akkor lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Orbán Viktor a nagykövetek előtt arról is beszélt, hogy nem szabad elengedni az államadósságot, mert Magyarország már most is „a veszélyzónában van”.

„A történelem kirúgta a hónunk alól azt a mankót, amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők” – jelentette ki Orbán Viktor szerdán a nagyköveti értekezleten.

A miniszterelnök szerint nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb munkát igényel a magyar külügyi állománytól – jelentette ki.

A kormányfő beszélt arról is: az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új típusa, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.

A miniszterelnök azt mondta a magyar nagyköveti értekezleten részt vevő misszióvezetőknek, hogy a következő egy-két évben munkájukat sikertelen, elhúzódó európai válságkezelési közegben kell végezniük. Az európai válság kezelésére kidolgozott brüsszeli megoldástervezetről úgy fogalmazott: „gyakori a pártpolitikai harcosok világában, hogy amikor szembesülünk egy problémával, ami vagy kényelmetlen, vagy nem tudjuk, hogy kellene megoldani, vagy tudjuk, hogy kellene megoldani, de valamilyen okból úgy látjuk, nincs eszközünk, hogy megoldjuk, akkor legjobb azt félretenni, és el kell kezdeni beszélni a Holdról, a holdutazásról vagy a Marsról”.

Orbán szerint a brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, „a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia” – mondta. A kormányfő szerint „a legnagyobb reményünk”, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza az országot. A magyar válságkezelés más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem – fogalmazott.

Hangsúlyozta, a közép-európai is sikeresebb válságkezelés, mint a nyugati, a lengyelek, csehek és szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak jó esélye van arra, hogy csatlakozzon hozzájuk. A másik három ország jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és „ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik” – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne.

Szerinte Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését. Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a „reménytelen kategória”; 70 százalék felett van a „veszélyzóna”, Magyarország itt áll – mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az alatti államadósság biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot – emelte ki.

A tehermegosztás politikája nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről beszélnek külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet – mondta Orbán. A kormányfő szerint mivel az ország sikere nem átütő, nem nagymellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést, de kellő öntudattal vissza kell verni azokat a kísérleteket, amelyek válságkezelésünk fontos elemeit érintik.

Beszédében szólt továbbá arról is, hogy azokat a – például a Nemzetközi Valutaalap részéről felmerülő – esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni. „Kétszer 1800 milliárdot szedtünk be három év alatt, nem lehetett megúszni a konfliktust. Valakinek ez a pénz hiányzott a bevételi sorból, ez kellemetlen érzés lehetett” – mondta Orbán, aki szerint már érik egy következő hasonló összecsapás a rezsi-szolgáltatások nonprofittá alakítása miatt. A kormányfő szerint az energiatermelést ugyan nem lehet nonprofittá tenni, de az elosztását, legalább lakossági szinten igen, és ebből biztosan konfliktus lesz.