Túlélési kampány több ezer emberéletért
Magyarországon évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen keringésleállás következtében. Ennek hátterében a leggyakrabban szívinfarktus áll. Az évi 30-35 ezer szívinfarktuson átesett beteg jelentős része megmenekül a legkorszerűbb katéteres ellátásnak köszönhetően (10 éve 15 ezeren haltak meg, mára ez a szám kevesebb mint a felére csökkent), az infarktus utáni időszakban azonban még mindig lényegesen többen halnak meg, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban. A kritikus egy évet nálunk sokkal kevesebben élik túl, mert a betegek sokszor nem is tudják, mit kéne tenniük a vészhelyzetet követően.
„Az infarktust követő 365 napban sokkal több embert veszítünk el, mint a fejlett országokban”– mondta dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika igazgatója a kampányindító sajtótájékoztatón. Az MKT és a Sanofi a betegek tudatosságát szeretnék javítani, ehhez „túlélési csomagot” állítottak össze, az infarktus utáni teljes felépülést segítve. Az ezen átesett betegek részére szóló edukációs és motivációs programot – amely hat részből álló videó sorozatból, gondozási naplóból, valamint információs anyagból áll – megfelelő szakszemélyzettel támogatva segítik a betegeket infarktus utáni teljes felépülésben. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az infarktust követő egy évben igazán a betegek kezében a döntés: túlélik-e ezt az időszakot, vagy számíthatnak az újabb traumára.
„A rossz statisztika egyik oka, hogy a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel, átlagosan több mint három órát, míg ez Ausztriában 70 perc. Ez alatt hal el a szívizom. A másik, hogy a betegek semmit sem változtatnak a szokásaikon. Az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a testsúly optimalizálása, a rendszeres mozgás, és az előírt gyógyszerek pontos szedése rendkívül sokat számít, de sajnos, ebben is rosszul állunk. A legsúlyosabb szövődmény, a hirtelen keringésmegállás túlélésére csak akkor van esély, ha valaki, aki éppen arra jár, elkezdi a beteg újraélesztését. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen ismerjék, és merjék elkezdeni. Rajtuk múlhat a beteg élete. Ez nem igényel speciális képzettséget, gyakorlatot, csak egy kis bátorságot és akaratot. A keringés nélküli betegnél csak mellkas kompressziót kell alkalmazni, percenként százszor, segítséget hívni, ha van a közelben félautomata defibrillátort használni, illetve két percenként cserélni az újraélesztőt” — erről már dr. Becker Dávid egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinika igazgatóhelyettese, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára beszélt.
„Az eredményes gyógyuláshoz, vagy krónikus betegségek esetében a megfelelő kontrollhoz elengedhetetlenül fontosak a jó gyógyszerkészítmények, azonban önmagukban nem elegendőek. A betegeket támogatnunk kell abban, hogy a készítményeket rendszeresen, a kezelőorvos által előírt módon szedjék. Ehhez oktatási anyagok, beteg-támogató programok kellenek, melyek biztosítják azt, hogy a beteg megértse, miért van szükség a kezelésre mit tehet meg ő maga, azért, hogy meggyógyuljon, vagy hogy együtt tudjon élni a betegségével” – emelte ki a sajtótájékoztatón dr. Stella Péter, a Sanofi orvos igazgatója.
