Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét!

Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből - mondta Schmitt Pál a Trianon-emlékülésen a parlamentben. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét. Sólyom László köztársasági elnök szerint a kilencven évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződéssel az kapott súlyos sebet, ami a nemzetet adja: az összetartó emlékek közös tárháza, a közös folytatás lehetősége.

Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására. Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra - írta az MTI.

Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről - mutatott rá a fideszes politikus.

Sólyom László szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára. Az államfő a parlamenti emlékülésen azt mondta: Magyarország léte maga kell ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státuszukat országaikban. Hozzátette, "magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink
védelmében". Sólyom László azt hangsúlyozta: a magyar kultúra egészének legnagyobb termelője és integrálója az anyaország.

Az államfő elmondta: az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek. Kiemelte, a megrázkódtatás után a nemzet önértelmezését kellett újrafogalmazni és felépíteni. Az államfő hangsúlyozta: nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalkotni, hanem Magyarország viszonyát is a Kárpát-medencében élő többi néppel, akik számára mindez nemzetépítésük sikerét jelentette.

Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében - mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök a Trianon-emlékülésen. A megyéspüspök ünnepi beszédében kiemelte: a keresztény értékekkel átszőtt kultúra évszázadokon át meghatározta Magyarország életét. "Ezt a Magyarországot darabolta fel a trianoni békediktátum. De ez a történelmi esemény sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában és szebb jövőjében. A Szent István-i örökség beteljesedése, hogy Magyarország ma az unió tagja, annak az uniónak, amely a második világháború borzalmai után született meg" - mutatott rá.

Német László hangsúlyozta: a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, és erre vár Magyarország és a magyarok világszerte. Arra, hogy nemzetünk erkölcsileg megújuljon, az ember felfedezzék a jó erejét életükben, a társadalomban, a gazdasági és politikai berendezkedésben, hogy a korrupció nem tartozik Isten tízparancsolata közé, hogy minden magyar gyermek élete fontos - mondta.

Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el. Az emlékülés a Szózattal, majd a nemzeti zászló és a történelmi zászlók kivonulásával zárult.

Az ünnepség után, este hat órakor a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál misét, ezt követően ökumenikus imaórát tartanak.

MSZP: rossz béke volt

Hiller István szerint a trianoni béke rossz béke volt, egy békének ugyanis mindig és mindenütt az a feladata, hogy elrendezzen dolgokat, békességet teremtsen; a trianoni béke azonban nem megnyugvást hozott, hanem konfliktust rejtett magában. Az MSZP elnökségének tagja pártjának a trianoni békekötés évfordulóján tartott megemlékezésén, a budapesti Liszt Ferenc téren hangsúlyozta: a két világháború közötti politika rossz, elhibázott, bűnös választ adott egy rossz és igazságtalan békére. Ugyanakkor - folytatta - a II. világháború után adott válasz sem volt jó, hiszen az "elhallgatni és elhallgattatni" politika semmivel jobb eredményt nem szült.

"Együtt kell mondanunk, együtt kell gondolnunk, nem üvöltve, de határozottan (...), hogy rossz válaszokat megismételni, újabb hibákat elkövetni bűnös vétek" - mondta Hiller István.

Az MSZP-frakció a pénteken fél ötkor kezdődő trianoni parlamenti emlékülésen nem vett részt - írta az MTI.

Trianon-emléknap: a Jobbik saját sikerének is tartja a parlamenti emlékülést

A Jobbik frakcióvezetője szerint pártja saját nagy sikere is az Országgyűlés trianoni emlékülésének létrejötte. Vona Gábor a Parlament épületében tartott pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a magyar társadalom 1945 óta várta az Országgyűlés első trianoni megemlékezését, hiszen még az elmúlt húsz évben sem történt meg az a jóvátétel, ami a Jobbik parlamentbe kerülése után két héttel rögtön megvalósult. Kiemelte: a Jobbik céljai még nem teljesültek maradéktalanul a parlamenti emlékülés létrejöttével, hiszen a párt szerint az emlékezés akkor kaphat valódi jelentőséget, ha az iskolákban is kötelező lesz megemlékezni a holokauszt, vagy a kommunizmus áldozataira való megemlékezés mintájára.