Továbbra sem tudni, mit csinálhatnak a kórházakban a non-doctorok

A non-doctorok képzettebbek, mint az általános ápolók, de az orvosoknál kevésbé szakavatottak, egyetemi diplomájuk van, mégis csak OKJ-s szintű ápolói bért kaphatnak.

2023. november 29., 11:37

Szerző:

Továbbra sem tudni, mit csinálhatnak a kórházakban a non-doctorok

A kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés 2017 szeptemberében indult el, az első hallgatók 2019 januárjában végeztek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók, más néven non-doctorok olyan szakemberek, akik átvehetnek az orvosoktól kisebb feladatokat a kórházakban. A képzésen belül a hallgatók hat különböző szakirányt választhattak: aneszteziológiai, geriátriai (idősgyógyászat), közösségi, intenzív, perioperatív (műtét körüli) és sürgősségi – írja a Telex.  A képzés indulásakor heves vitákat váltott ki, hogy annak elvégzése pontosan milyen feladatokra jogosítja fel a kiterjesztett hatáskörű ápolókat. Ezt elvileg a képzés kimeneti követelményeiben kellett volna rögzíteni, ez viszont máig nem történt meg, miközben már száznál is többen kapták kézhez a diplomájukat.

A cikkben megszólaló hölgy szerint mivel nem rögzítették, hogy pontosan milyen feladatokat láthatnak el a non-doctorok, így az adott kórházon/háziorvosi praxison múlik, mire használják a tudásukat. Szerinte a végzett ápolók nem tudják kamatoztatni a megszerzett tudásukat, így az előbb-utóbb elévül. „Ha mindenki a végzettségének megfelelő munkát tudna vállalni, az nagyon sokat lendítene a betegellátás színvonalán. Nem maradna el annyi műtét, rövidülnének a várólisták” – mondta.

A másik probléma, hogy hiába végezhet a kiterjesztett hatáskörű ápoló betegoktatást és tanácsadást a háziorvosi praxisközösségekben, ha erre csupán OKJ-s szintű ápolói bért kap. Annak ellenére is, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzésre csak olyan embereket vesznek fel, akiknek van már diplomájuk. Egészségügyi főiskolát végeztek, és többségük hosszú ideje dolgozik kórházban. A sürgősségi specializáció ilyen szempontból kivétel, arra mind ápoló alapképzés (BSc), mind pedig mentőtiszt BSc végzettséggel be lehet kerülni.

„Rárúgták az ajtót az orvosszakmára”

A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság akkori elnökének is az volt a problémája, hogy nem vonták be őket a döntés előkészítésébe. „Ezeknek a képzéseknek az elindításáról és tartalmáról se az aneszteziológiai szakmai kollégiumot, se az aneszteziológus társaságot nem kérdezte meg senki” – mondta Csomós Ákos 2017-ben.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A legnagyobb felháborodást a kiterjesztett hatáskörű ápolók aneszteziológiai képzése váltotta ki, ugyanis sokan gondolták úgy, hogy a betegek altatása az egyik legrizikósabb orvosi beavatkozás. „Nem tudom elképzelni, hogy ezek a szakápolók önállóan végezzenek feladatokat, orvos felügyelete nélkül” – ezt egy Budapesten dolgozó altatóorvos mondta.

Az ápolók egy része azon a véleményen van, hogy ez a hozzáállás nem egyedi, az orvosok egészen addig bíznak az ápolók munkájában, ameddig kiosztják nekik az apróbb feladatokat. De onnantól kezdve, hogy a nővérek beleszólnának az orvosok hatáskörébe, ez a bizalom elvész, mert az már sérti a presztízsüket – mondta a Telexnek az álnéven nyilatkozó Bea.

Az Egyesült Államokban a szakápolók önállóan altathatnak.

Nem példa nélküli a világban, hogy az aneszteziológiai szakápolók egyedül altathatnak beteget – olvasható a cikkben. Így van ez például az Egyesült Államokban, ahol a szakápolók megtervezhetik az altatás módszerét, fizikális vizsgálatokat végezhetnek, labor- és képalkotó vizsgálatokat rendelhetnek, sőt, önállóan állíthatnak fel diagnózist is. A WHO már 1978-ban stratégiai célként hirdette meg, hogy 2000-re az ápolók fő közreműködői legyenek például az aneszteziológiai ellátásnak is. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak csaknem 75 százalékában már dolgoznak kiterjesztett hatáskörű ápolók.

(Kiemelt kép: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem)

A rovat további cikkei