Több mint 150 ingatlant, luxusautókat és hajókat halmozott fel uzsorakölcsönökkel és zsarolásokkal egy törvényen kívülivé vált magyar ügyvéd

„Van ellenünk egy feljelentés névvel, amivel valamit csinálni kell. Olyan nincs, hogy nem csinálunk semmit. Most ott tartok az ügyben, hogy az NNI (Nemzeti Nyomozó Iroda – a szerk.) nem fog eljárást lefolytatni. Át kell tenni valahova. Azt mondta az ügyész, hogy egy olyan NAV-hoz, ahol az ő fennhatóságuk alá kerül. Akkor nagyon nagy valószínűség szerint senki sem lesz meghallgatva, de ha meg is lesz, akkor is csak tanúként. (…) Ezt az ügyet, fogalmazzunk úgy, hogy most tereljük. (…) Eggyel nincsenek tisztában, hogy nekem mekkora hatalmam van.”

Ez a beszélgetés része egy többórás hanganyagnak, amelyet egy a hatóságokkal együttműködő személy vett fel. Be akarta mutatni ugyanis azt az ügyvédet, aki

az elmúlt tizenöt évben lényegében törvényen kívülivé vált Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de országosan is befolyásos kapcsolatrendszert épített ki, miközben óriási vagyont szerzett az uzsorakölcsöneivel és zsarolással.

Tehette, mert üzelmei megkezdésekor az édesanyja még a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze volt, a felesége az egykori APEH-nál dolgozott, neki pedig kapcsolatai voltak a helybéli és a fővárosi hatóságokkal. Dr. V. Tamást és hat társát végül nem is Szolnokon, hanem a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára Kecskeméten tartóztatták le a közelmúltban, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, hamis tanúzásra felhívás és hamis magánokirat felhasználása bűntettének alapos gyanújával.

A nyomozás eredetileg nem ellene irányult, hanem a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának a Piero Pini ellen zajló, mintegy ötmilliárdos adócsalási ügyéből bontakozott ki. Az Európában több vágóhidat is üzemeltető olasz húspápa érdekeltségébe tartozó, a kiskunfélegyházi vágóhidat üzemeltető Hungary-Meat Kft. nagyrészt olyan bérmunkásokkal dolgoztatott, akiket különböző gazdasági társaságok biztosítottak részére. A NAV szerint ezek a bérmunkaszerződések színlelt okiratok voltak, csak azt a cél szolgálták, hogy a Hungary-Meat Kft. saját foglalkoztatás esetén elkerülje az adó- és járulékterhek befizetését. Továbbá a bérmunkavégzéshez kapcsolódó fiktív számlákkal áfát igényeltek vissza, és csökkentették az adóbevallásuk összegét. Születtek az ügyben olyan vallomások is, amelyek szerint a félegyházi vágóhídon a fiktív számlázás mellett a Pini lengyelországi gyárából érkezett fagyasztott húsárut át kellett csomagolniuk és címkézniük, hogy hazaiként feltüntetve értékesíthessék a magyar piacon.

Az ügy egyik meghatározó vallomása szerint: „Az alvállalkozó cégek vezetői mind strómanok voltak. A cégvezetőknek csak a szerződés aláírása volt a feladatuk, valamint felvenni a pénzt a pénztárban.”

A rendszer évekig egy megadott cégcsoport közreműködésével működött, de a fiktív cégek piacán is megkezdődött a konkurenciaharc, és a kiskunfélegyházi húsüzem adójátékában részt vevő gazdasági társaságok lecserélődtek. Az új rendszerben működő cégek java Szolnok megyei illetékességű volt, és dr. V. Tamás ügyvédhez kötődött, akit csak „Kövérnek” szólítottak az emberei, az üzlettársai. Ő finanszírozta ezeknek a cégeknek a működését, a rendszer likviditási problémáit, és mindennek egyben a haszonélvezője is volt. A félelmetes az egészben, hogy mindebből nem volt kiszállás. A büntetőügy egyik, V. Tamásról szóló vallomása szerint: „A legfontosabb a részéről ezeknek az embereknek a félelemben tartása volt, mindig azt sugallta feléjük, hogy bármikor elvitetheti őket valamelyik hatósággal. És ami nagyon fontos körülmény még, hogy ezt nem jótékonyságból csinálta, hanem a finanszírozási és a szakmai segítség miatt, miközben ezen bűncselekményekből tetemes jutalékot kapott, nagyon sok anyagi haszna származott belőlük.”

Többen csak hosszas gondolkodás után mertek vallomást tenni ellene. Volt, aki kerek perec kijelentette, hogy nem bízik a hatóságokban: „Ha a Kövér szabadlábra kerül, akkor büntetőügyeket kreál majd ellenem, mindig azt mondta, olyan kapcsolatrendszere van, hogy senki sem tud neki ártani.” Több egybehangzó vallomás szerint dr. V. Tamás az ellene szóló feljelentések megszüntető határozatait lobogtatta a haragosai előtt, ezzel is demonstrálva a hatalmát.

A vallomások szerint dr. V. Tamás nemegyszer segített a tartozások elrendezésében, aki pedig ezekbe az ügyletekbe belement, a sorsa megpecsételődött. Ha vállalkozása volt, be kellett kapcsolódnia a fiktív számlázásba, illetve prémiumautót kellett vásárolnia, vagy lízingbe vennie az érdekeltségéhez tartozó valamelyik cégtől. A gépjárművásárlás a beszámolók szerint úgy zajlott, hogy ha a jármű mondjuk tízmilliót ért, akkor húszmilliót kellett érte fizetni részletben, ezek az összegek a tartozás, illetve a kölcsön összegétől függöttek. Nem egy esetben a futamidő lejárta előtt dr. V. Tamás értesítette az ügyfelet, hogy a lízingelt járművet hozza el szemlére, mert be kell mutatniuk a finanszírozó banknak, aztán a használó a lényegében már kifizetett autót nem kapta vissza, hanem egy másikkal újra kezdődött az egész részletfizetési csapda.

Amikor valamelyik adósának elege lett az uzsoraszerződéseiből, akkor az iratokat az emberei segítségével az újratárgyaláskor széttépette. Ha egy igazságtalan kölcsönügylet bíróság elé is került – a vallomások szerint –, a beidézettek mind dr. V. Tamásnak dolgoztak, hamisan vallottak, ezáltal semmi esélye nem volt annak, aki jogilag megpróbált fellépni ellene.

A nyomozati adatok szerint volt olyan uzsoraszerződése, amelyben a kölcsönfelvevő ingatlana fedezetül az ügyvéd egyik strómanja nevére került, majd amikor a kölcsön visszafizetési határideje lejárt, a tulaj elképedve látta, hogy a házát már rég eladták, és más nevén van. Az ingatlan visszaszerzé-séért újra fizetnie kellett, így lényegében kétszer fizette ki az uzsorakölcsönt.

Dr. V. ügyvédi tevékenysége sem mondható etikusnak. Egy vallomás szerint a védelemért cserébe – a valós érték harmadáért – egyik strómanjára íratta az ügyfele házát. A családtagok szerint azonban mindezért semmiféle munkát nem végzett, a védencét elítélték.

A vallomások szerint az ügyvédnek mintegy 150 értékes ingatlana van szerte az országban,

többhangárnyi luxuskocsija, valamint hajói az adriai kikötőkben. A haszon abból tevődött össze, hogy vállalkozásokat, befektetéseket, trafikjoggal rendelkezők üzleteit pénzelte, vagy az érintetteket zsarolta. Polgármesterek, ügyvédek ettek a kezéből, strómanjainak nevei közt feltűnik a nemrégen hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanújával mentelmi jogától megfosztott Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes honatya kabinetfőnöke – az ügyben szintén gyanúsított –, F. Petra testvére.

Dr. V. Tamás magabiztosságát jól szemlélteti annak a hangfelvételnek a jegyzőkönyve, amelyben az ellene szóló legutóbbi feljelentés ügyében felkészíti az érintetteket a kihallgatásuk előtt:

„Azt szeretném, hogy tisztába kerüljünk egymással! Ha jól sikerülnek ezek a vallomások, mindenkié, akkor Zoli ellen (az egyik gyanúsított) le fognak folytatni egy soron kívüli büntetőeljárást, és vele szemben nagyon úgy néz ki, meg fogom szüntetni a büntetőeljárást.” Aztán dr. V. Tamás ügyvéd a továbbiakban hozzáteszi: „Meg fogom adni a számotokat, és azon fel fog hívni a nyomozás vezetője (…), én majd, ha úgy jön ki a lépés, mind a két kihallgatáson benn leszek, de ezt mindenki le fogja tagadni. A rendőr sem fog beleírni a jegyzőkönyvbe, mindenki le fogja tagadni. Én olyan leszek, mint egy szellem. Bementem, elmondtam, amit kell, az el fog hangozni, leírják, és utána én távozom.” Ezután elhangzik két neves ügyvéd neve, akik hivatalosan benn lesznek a kihallgatásokon, és a nevük szerepelni fog a jegyzőkönyvekben, ő viszont a háttérből, név nélkül irányít majd. Végül a következőképpen fejezi be a kihallgatásokra a felkészítést: „Én most abban a pozícióban vagyok, hogy senki nem tud erről a feljelentésről, de szerintem ez így is fog maradni.”

Nem így lett. dr. V. Tamást és társait egyszerre fogták le, március óta előzetes letartóztatásban vannak, és ennek hírére az ügyvéd ellen egyre gyűlnek a terhelő vallomások. A pénzügyi nyomozók tizenöt helyszínen mintegy hatszázmillió forint értékben készpénzt és értékpapírt, csaknem száz ingatlant és számos luxusautót – Bentley, Porsche, Ferrari, Mercedes, Lamborghini – foglaltak le.

A jövő nagy kérdése: mi van akkor, ha dr. V. Tamás a büntetésének enyhítése érdekében szeretne majd vallomást tenni mindazon ügyvédekről, ügyészekről és bírákról, akik az ügyeiben szervesen és mindannyiuk számára kifizetődően részt vettek?