Több bírát is felmentett tisztségéből Sulyok Tamás

Sulyok Tamás több embertől visszavonta az állampolgárságát.

2024. július 30., 11:00

Szerző:

Sulyok Tamás több bírát felmentett tisztségéből, ugyanakkor kinevezések is történtek. A Magyar Közlöny július 29-i számából derült ki, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök tizennégy személytől visszavonta magyar állampolgárságát – írja az Index.

Sulyok Tamás államfő Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel Judi István katonai bírót 2025. január 23-i hatállyal felmenti tisztségéből.

Sulyok Tamás augusztus 31-i hatállyal felmenti bírói tisztségéből Schwarcz Dórát is, a döntés oka lemondás. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel Szabó Ildikót 2025. február 24-i, Stass Anikót 2025. március 16-i hatállyal menti fel az államfő. Hajduné Iszály Anna felmentésére nyugállományba helyezés iránti kérelme után kerül sor 2025 áprilisában.

A köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára bíróvá kinevezte Altmayerné Kocsis Anitát, Jablonkai Ilonát, Szabó-Szikszai Katalint, Szakácsné Székács Viktóriát és Geiszt Katalint.

Sulyok Tamás Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára több személytől is visszavonta magyar állampolgárságát. A döntés összesen tizennégy embert érint, az indoklás valamennyi esetben az volt, hogy a jogszabályok megszegésével szereztek állampolgárságot.

Korábban arról írtunk, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult néhány hete az Országos Bírói Tanács, hogy karolja fel a bírói fizetések rendezésének ügyét, és kezdeményezzen törvénymódosítást a bírói illetményalap emelése érdekében, amely három éve változatlan. 

A köztársasági elnök azt mondta, nem áll módjában támogatni az ügyet. Az elutasítás szerint az államfőnek hiába rendelkezik törvényalkotási joggal a köztársasági elnök, e jog gyakorlására csak kivételes helyzetekben van lehetőség.

 

Ez következik egyrészt magából az államfő alkotmányos jogállásából, illetve abból a tényből, hogy e jog ellenjegyzés nélkül illeti meg az elnököt. Az ilyen módon politikai felelősséggel járó kezdeményezéssel a köztársasági elnök az alkotmányos funkcióival összhangban – a nemzet egységét képviselve, illetve az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés körében – élhet.