Napelemmel csökkentenék Budapest károsanyag-kibocsátását

Tízmillió négyzetméternyit használnának belőle. 2030-ra javulást várnak.

2021. június 24., 19:02

Szerző:

Tízmillió négyzetméternyi napelemmel szeretné Budapest városvezetése 2030-ra csökkenteni a város károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét – közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint ezért programot indítottak, amelynek célja a napenergia széles körű elterjesztése a fővárosban. A napelemtelepítés jogi, műszaki és pénzügyi akadályait feltérképező munkát az EUKI (Europäische Klimaschutzinitiative, Európai klímavédelmi kezdeményezés) német kormányzati ügynökség csaknem hatszázezer euróval (mintegy 210 millió forinttal) segíti – írták. A közleményben idézték Karácsony Gergely főpolgármestert, aki a projekt indító rendezvényén kiemelte: Budapest városvezetésének tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelemkapacitásokat 130-szorosra kell növelni. A cél lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítése, ez rendkívül ambiciózus terv – tette hozzá.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője, a projekt szakmai felelőse arról beszélt, hogy a város klímastratégiájában megfogalmazott célok szerint tíz éven belül a budapesti lakások egyharmada energetikai korszerűsítést hajt végre: 1500 MW-ra nő a Budapesten működő napelemek teljes kapacitása, a távhőellátás legalább fele megújuló energiából származik majd, továbbá legalább harmadára lecsökken a személyautóval közlekedők aránya, nő a városi zöldterületek mérete és a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága.

(Fotó: Jens Buttner / dpa Picture-Alliance via AFP)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.