Tizenkét évesen már eladták menyasszonynak

Igen lesújtó képet fest Magyarországról az ECPAT nemzetközi gyerekjogi szervezet és a Hintalovon Alapítvány hétfőn megjelent országjelentése: 

• A gyerekkereskedelem regisztrált áldozatainak 49 százaléka volt magyar állampolgár 2015-2016-ban az Európai Unióban.
• A szexuális célú emberkereskedelem magyar áldozatainak 64 százaléka gyerek az EU-ban.
• A szexuális kizsákmányolásban érintett gyerekek 7,4 százaléka 11 éven aluli.
• 2020-ban az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) jelentett illegális tartalmak 40,6 százaléka volt pedofil tartalom. Tíz évvel ezelőtt ez az arány még csak 7,7 százalék volt.
• A kutatás során több olyan esettel is találkoztak, amikor 12 év alatti gyerekeket adott férjhez a család

A dokumentum szerint az emberkereskedelem összes regisztrált áldozata közül a magyar nemzetiségűek vannak a legtöbben az Európai Unióban: a regisztrált 1310 áldozat közül összesen 647 volt magyar.

Az amerikai külügyminisztérium 2019-es és 2020-as, emberkereskedelemről szóló jelentése szerint Magyarország számos kulcsfontosságú területen még mindig nem tesz eleget a szükséges szabályozási minimumnak. Kevés az áldozatok számára nyújtott szolgáltatás, és ami van, az sem működik megfelelően. A jelentés szerint mindez különösen igaz a gyermekotthonban és állami gondozásban élő gyermekekre, valamint a legális tartózkodás nélküli külföldi áldozatokra.

Különös kockázatot jelent a szegénység

A jelentés szerint a szegénység kiemelt kockázatot jelent, a szexuális kizsákmányolás legtöbb áldozata ugyanis éppen az ország legelmaradottabb régióiból származik. A gyerekek és különösképpen a roma kisebbség tagjai sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a szegénység kockázatának, mint a lakosság többi része. A jelentés szerint 2019-ben a 16 év alattiak több mint 21 százalékát, a 16–24 év közötti fiataloknak pedig több mint 23 százalékát veszélyeztette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, míg az össznépesség esetében ez az arány 18,7 százalék volt.

 Az áldozattá válás esélye nagyobb azoknál, akiket kiemeltek a családjukból és állami gondozásba helyeztek, a magyar intézményekben ugyanis az életkörülmények és a korlátozott felügyelet miatt kiszolgáltatottak a gyerekek.

 

 

Képünk illusztráció: Pesti Hírlap archív

 

 

Az online tér veszélyei

Az országjelentés kitér arra is, hogy Magyarországon nincs egységes és megfelelő bírói gyakorlat a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekményén szankcionálására. Az NMHH megbízásából készített legfrissebb, 2017-es kutatás szerint a megkérdezett 11-16 éves magyar gyerekek 2 százaléka látott olyan szexuális jellegű tartalmat, amely miatt kényelmetlenül érezte magát. A megkérdezettek 4 százaléka pedig arról számolt be, hogy valaki nagyon „nyomult rá” és fotókat vagy más személyes információkat követelt tőle.

Egy másik, szintén az NMHH részére készített felmérés szerint a megkérdezett 16 év feletti internethasználók 60 százaléka találkozott a közösségi médiában vagy más webhelyen olyan szöveges vagy képes tartalommal, amelyről azt gondolta, hogy kifogásolható.

A jelentés kiemeli, hogy 2020-ban az NMHH-nál jelentett illegális tartalmak 40,6 százaléka volt pedofil tartalom, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány csak 7,7 százalék volt. A médiahatóság lapunk kérdésére azt írta: ennek okai túlnyúlnak az országhatárokon, ráadásul a koronavírus-járvány is közrejátszik a számok növekedésében.

Az INTERPOL 2020-as jelentését idézték, amely szerint a járvány miatt intenzívebbé vált a gyermekkel szembeni erőszakról készült felvételek megosztása a nyílt interneten és a darkneten is. Emellett maguk a potenciális elkövetők is az online térbe szorultak, így nőtt az esély a gyermekek online becserkészésére kizsákmányolására, illetve intim képeikkel való zsarolásukra.  

Tizenkét évesen is kötöttek házasságot

További probléma a jelentés szerint, hogy Magyarországon a gyámhatóság engedélyével még ma is köthető házasság 16 és 18 éves kor között. Kiss Dóra, a magyar országjelentés kutatási koordinátora ugyanakkor lapunknak elmondta, hogy csak a korhatár fölötti gyermekek esetén érhetők el statisztikák, ám több szakértő is jelezte: kapcsolatba kerültek olyan gyerekekkel is, akiket 12 évesen, nem hivatalosan házasított ki a család.

„A gyermek- és kényszerházasságokra vonatkozóan nagyon kevés hazai információ és kutatás érhető el, így ennek a jelenségnek a számszerűsítése egy sokkal átfogóbb kutatást igényelne” – fogalmazott Kiss Dóra.

A probléma szerinte akkor válhatna mérhetővé, ha a kényszerházasság külön büntetőjogi kategória lenne, valamint ha lennének olyan kutatások, amelyek feltárnák, milyen jellegű az elkövetők és áldozatok közötti kapcsolat a szexuális kizsákmányolás bűncselekményeinek eseteiben.

Büntetés helyett védelem

A jelentés szerint a nemzetközi szereplők mellett hazai civil szervezetek hatására a kormány jelentős erőfeszítéseket tett a gyermekek szexuális kizsákmányolásának felszámolása, valamint az áldozatok védelme és azonosítása érdekében.

Az egyik ilyen változás egy tavaly év elején hatályba lépett törvénymódosítási csomag, amely bevezette az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” definíciót. A jelentés szerint automatikusan ide sorolható minden szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó kiskorú, akivel a hatóságok kapcsolatba kerülnek. Számukra tavaly óta általános védelmet kell biztosítani, az áldozatokat pedig az arra kijelölt gyermekotthonokba kell szállítani. A változás súlyát mutatja, hogy

korábban ezek a gyerekek akár szabálysértési eljárás alá is kerülhettek, és büntethetők voltak.

További előremutató intézkedés az országjelentés szerint, hogy 2019-ben 22 képzett emberkereskedelmi szakvonalvezetőt neveztek ki a megyei rendőrkapitányságokon, akiknek az a feladata, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozásokat és rendőri intézkedéseket felügyeljék.

Fontos lépés továbbá, hogy a magyar kormány 2020–2023 éveket érintően elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, amely különös figyelmet fordít a 18 éven aluli áldozatokra. Az említett pozitívumok ellenére ugyanakkor több hibás gyakorlat és hiányosság is jelen van a magyar jogrendszerben és az áldozatok ellátásában – írja a jelentés.

(Kiemelt képünk illusztráció: Pesti Hírlap archív)