Titkos megfigyelésre készül a Fidesz

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben azt írta: a kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslat átfogóan módosítaná a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit. Kifejtették: újítás, hogy nem csupán a jogviszony létrejötte előtt, hanem azt követően, folyamatosan is helye lenne a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek. Ennek keretében olyan titkosszolgálati eszközöket is alkalmazni lehetne, mint például az érintett megfigyelése vagy lehallgatása.

A javaslat szerint az ellenőrzés megismétléséhez nem lenne szükség bármilyen újabb okra vagy gyanúra. Az ombudsman szerint viszont a tény, hogy az érintettel szemben egyszer már folyt nemzetbiztonsági ellenőrzés, nem elegendő a titkosszolgálati eszközök viszonylag hosszú távú alkalmazására – áll a közleményben. Az alapvető jogok biztosa azt is kifogásolta, hogy kormányrendelet határozná meg, milyen jogviszonyok esetében szükséges az átvilágítás. A javaslat nem támaszt objektív kritériumokat a kormányrendelettel szemben, így az ombudsman szerint akár aránytalanul is bővíthető lenne a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők köre.

Szabó Máté – nemzetközi fórumokra hivatkozva – azt is fontosnak tartja, hogy az ellenőrzésben érintettek számára lehetővé tegyék: ha úgy érzik, hogy megsértették vagy figyelmen kívül hagyták a jogaikat, legyen lehetőségük bírósághoz vagy más jogi testülethez fordulni. Mindezekre tekintettel az ombudsman az Országgyűlés illetékes bizottságaihoz fordult, azt kérve: vegyék figyelembe az észrevételeit a jogalkotási eljárás során – olvasható az ombudsmani közleményben.

Az előterjesztés, amelyet Kocsis Máté és Csampa Zsolt fideszes képviselők jegyeznek, bevezetné a folyamatos ellenőrzés lehetőségét, vagyis azt, hogy a munkakör betöltése alatt is ellenőrizhessék, az érintett megfelel-e a biztonsági feltételeknek. A nemzetbiztonsági ellenőrzés kétlépcsőssé válna: az első lépcső adattári ellenőrzést jelent, amelynek során titkos információgyűjtés is folytatható, ennek időtartama a korábbinál rövidebb, 45 nap lenne.

A miniszterek, államtitkárok, a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt és megválasztott képviselők, valamint a miniszteri kabinet vezetője és politikai főtanácsadó esetén csak ezt az ellenőrzést kell lefolytatni. A második lépcsőben a jogviszony fennállása alatt lehet folytatni ellenőrzést, amelynek során ugyancsak lehetne alkalmazni titkos információgyűjtést, de naptári évenként legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb 30 napig.

Varga Zs. András legfőbbügyész-helyettes szerint a tervezet sértené az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, így végeredményben alkotmányellenes, mert vezető és magasabb állást betöltő ügyészeket is bevonna a vizsgálhatók körébe. Az ügyész szerint amiatt, mert a tervezet szövege homályos fogalmakkal operál teljesen szubjektív alapon lehetne bárki ellen nemzetbiztonsági vizsgálatot elrendelni – közölte a