06:50 - 09:00

Most: KeljfelJancsi

Fiala János műsora

Titkos megfigyelések: nagyon belehúztak a titkosszolgálatok

Naponta ötször adott engedélyt az igazságügyi miniszter az év első 3,5 hónapjában nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre a titkosszolgálatoknak. Április közepéig ez 500 eset, miközben tavaly 1285 volt egész évben.

2021. május 26., 10:44

Szerző:

Csaknem 500 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyezett Varga Judit igazságügyi miniszter idén bő negyed év alatt: április 14-ig 499 esetben kaptak engedélyt a titkosszolgálatok, hogy valakit az illető tudta nélkül megfigyeljenek, lehallgassanak, a lakását titokban átkutassák, leveleit elolvassák. Ez azt jelzi, hogy idén jóval aktívabbak voltak a titkosszolgálatok, mint tavaly, összességében pedig az a tendencia, hogy évről-évre nő az ilyen miniszteri engedéllyel végzett titkos műveletek száma – derül ki a 168.hu közérdekű adatigénylésére a tárca által megküldött számokból.

Magyarországon a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a katonai, illetve polgári titkosszolgálatok – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) kivételével – jogosultak az olyan, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre, amelyhez igazságügyi miniszteri jóváhagyás kell. (A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, mint titkosszolgálat az információgyűjtés technikai végrehajtójaként szerepel.) Érdekesség, hogy míg a szintén külső engedélyhez – de nem miniszteri, hanem bírói vagy ügyészi jóváhagyáshoz – kötött bűnüldözési célú titkos információgyűjtésnél a törvény tételesen felsorolja, mely esetekben lehet ilyet indítani, addig a nemzetbiztonsági célúaknál a terrorcselekmény megakadályozása mellett

elég, ha Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése a cél.

Ilyen, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésből az Igazságügyi Minisztérium közlése szerint 2021-ben április közepéig 499-et engedélyeztek, ami naponta csaknem 5 titkos művelet jóváhagyását jelenti. Tavaly 1285 engedélyt hagyott jóvá Varga Judit, ami átlagosan kevesebb, mint napi hármat jelent. Ha hosszabb távon vizsgáljuk az adatokat, akkor kiderül, hogy a koronavírus-járvánnyal sújtott 2020-as évet leszámítva a titkosszolgálatok évről-évre egyre több ilyen titkos műveletet végeznek kormányzati jóváhagyással. A szaktárca által küldött adatok szerint míg 2018-ban 1282 ilyenre kaptak engedélyt, addig 2019-ben már 1340-re, ha pedig idén az első negyedéves számokhoz hasonlóan alakul az egész év, akkor 2021-ben 1700-nál több is összejöhet. A növekedést jól érzékelteti, hogy 2015-ben még csak 1038 ilyen művelet volt, 2016-ban 1151, 2017-ben pedig 1256.

De mit is takar az évente ezerszám végzett nemzetbiztonsági célú titkos művelet a gyakorlatban? A miniszteri engedély birtokában a titkosszolgálatok ezekre jogosultak az érintett(ek) tudta nélkül:

  • lakás, jármű valamint használati tárgyak átkutatása és ennek rögzítése,
  • lakás és jármű lehallgatása, rejtett kamerás megfigyelése,
  • levelek, csomagok felbontása és ennek rögzítése,
  • a telefon lehallgatása és online adatforgalom/kommunikáció megfigyelése,
  • az „információs rendszerben” kezelt adatok megismerése és rögzítése.

De a fenti, teljes körű fizikai és online megfigyelésre jogosító évi ezernél is több miniszteri engedély csak a jéghegy csúcsa. Ennél akár több is lehet évente a már említett, bűnüldözési célú, bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtések száma. Ezen kívül a titkosszolgálatok végezhetnek olyan titkos információgyűjtést is, amelyhez sem bírói, sem pedig miniszteri jóváhagyás nem szükséges, hanem elegendő az adott szakszolgálat főigazgatójának engedélye.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay)