Tartalékos katonákat toboroz a honvédség

A bevándorlás lesz az egyik fő témája a tartalékos toborzónapnak, melyen lőversennyel, katonai bemutatókkal csábítják a pályaválasztás előtt álló fiatalokat a honvédséghez. Szentendrén a magyar tartalékosok napjáról is megemlékeznek.

2015. szeptember 30., 06:54

A szentendrei altiszti akadémián délelőtt a Matasz elnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf nyitja meg a rendezvényt. Később Menekültügyi kérdés Magyarországon és az EU-ban – Jelen és jövő címmel tart előadást Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi és európai tanulmányok karának dékánja, biztonságpolitikai szakértő, valamint Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója.

A délután két óráig tartó rendezvényen fellépnek katonai hagyományőrzők, lesz ejtőernyős bemutató és airsoftlövészet is. A délutáni ünnepségen megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát.

A tartalékosok szövetsége meghívójában azt hangsúlyozta: céljuk, hogy bemutassák a pályaválasztás előtt álló fiataloknak és más érdeklődőknek a Matasz és a Magyar Honvédség feladatait.

Hivatalosan október 4. a magyar tartalékosok napja, mivel 1848-ban ezen a napon mondta el Kossuth Lajos híressé vált szegedi toborzóbeszédét: „Látván a haza veszedelmét, zászlót ragadtam a kezembe, s megesküdtem, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az elárult haza fiait szabadságának megmentésére, annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm.”

(Forrás : MTI)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.