Teljesítményhez és munkaterheléshez kötné az orvosi béremelést az egészségügyi államtitkár
Takács Péter, az új egészségügyi államtitkár egy interjúban arról beszélt, hogy mik a legsürgetőbb változtatások, amiket szerinte be kell vezetni az egészségügyben.
Az egészségügyi államtitkár a Mandinernek adott interjújában kiemelte, hogy szerinte „az alapellátáshoz kell hozzányúlni, amelynek a leggyengébb pontja az alapellátási ügyelet megszervezése. Ez évi 13 milliárd forintjába kerül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, körülbelül ugyanennyit tesznek hozzá az önkormányzatok is – az egész rendszer mégis széttöredezett, és ebből az összegből csupán az ország hatvan-hetven százalékára tudtunk ellátást venni. A maradékon a piacot uraló, az önkormányzatoktól pénzeket kizsaroló cégek osztoztak, és értékelhetetlen minőségű szolgáltatást nyújtottak.” Takács Péter hozzáteszi: tavaly, Hajdú-Bihar megyében már indítottak kísérleti projekteket, amelyeknek lényege, hogy az Országos Mentőszolgálat megszervezte a megyében a járásonkénti alapellátási ügyeletet. Nagyon jók voltak a tapasztalatok.
Hét órás várakozási idők a sürgősségin
„A jelenlegi rendszerrel az is nagy probléma, hogy mindenki betódul az egyetem sürgősségijére, ahol aztán akár hét órát is várakozik ellátás nélkül. Hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön, egységesen kell megszervezni a betegek elosztását. Mindenkit az állapotának megfelelő szintre kell besorolni” – magyarázta Takács Péter. Ebbe a rendszerbe a háziorvosokat a járási szinteken akarják bevezetni, ahol a tipikus alapellátási feladatokat (gyógyszerek felírása, kisebb betegségek, sérülések, egészségügyi problémák) úgy szervezik meg, hogy járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akit jól képzett mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik.
„A gyógyszertárak mintájára valódi koncessziós joggá alakítjuk a praxisjogot, ahol az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adja ki a jogosultságokat. A háziorvosok esetében az Országos Kórházi Főigazgatóság teszi meg majd ezt.
Nem lesz államosítás, de nagyobb lesz az állami szerepvállalás az alapellátásban.”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. november 18., 17:31
Magyar Orvosok Szakszervezete: a kormány egészségügyi törvénytervezete veszélyezteti a betegellátást
A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) szerint a kormány által benyújtott, az egészségügy átalakítását célzó javaslat példa nélküli módon csorbítja az ágazati munkavállalók érdekeit és veszélyezteti a biztonságos betegellátást.
Itthon
2022. november 15., 13:37
A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügy átalakításával kapcsolatos törvénytervezet több ponton is szembe megy azzal, amire az egészségügyi rendszernek szüksége lenne, és csak tovább fokozza az eddigi bizonytalanságot.
Itthon
2022. november 10., 14:40
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint október 30. és november 6. között az országban 11 ezer 400-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtökön a honlapján.
Az egészségügyi államtitkár azt mondta, hogy legkésőbb a jövő év elején, azaz 2023-ban kezdenek el „ezen az úton haladni.”
Teljesítmény alapú támogatás és munkaterhelés alapú béremelés
A kórházak 25 milliárd forintos adósságának említésére Takács Péter azt felelte, hogy vannak még el nem számolt járványügyi költségek: „a 26 milliárdból 21-et a kórházak extra költségeik elismeréseként most megkapják, fokozatosan utaljuk ki ezt az összeget.” A finanszírozási stratégiát a pandémia előtti utolsó öt békeév adatainak elemezése alapján tervezik újragondolni, ott az adott kórház ellátási területét, valamint a szakmánként ellátott betegek számát fogják vizsgálni.
Az ellátást igénylők száma alapján megállapítanak egy gazdálkodási bázist, így az intézmények innentől kezdve csak akkor kapják meg a pénzt, ha teljesítik a bázisként meghatározott ellátási esetszámot.
Az évekig elnyúló várólisták problémájára és a rendezetlen viszonyok felszámolására a kormány egységes nyilvántartási rendszert vezetett be, majd a járvány okozta nehézségek miatt elindított egy várólista-csökkentő programot. „A közéletben forgó számok kapcsán fontos tudni, hogy a műtőasztalra kerülés és a tervezett várakozási idő egy az öthöz aránylik egymáshoz. Ez magyarul azt jelenti, hogy 750 nap helyett a valóságban 150 napot kell várni a beavatkozásra. Ez óriási különbség.”
A várakozási idő további csökkentésére Takács Péter azt látja az egyik megoldásnak, ha az olyan orvosok, akik az elmúlt öt évben „kirívóan elveszették a munkakedvüket,” most a kórházigazgatók felügyelete alatt több műtétet vállalnak. Az egészségügyi államtitkár szerint nem igaz, hogy kevés az orvos, éppen ellenkezőleg: 2010. óta folyamatosan nő az orvosok száma, és történelmi jelentőségű béremelés is zajlik.
„Kimondottan üdvösnek tartanám, ha teljesítményelemek is megjelennének a bérezésben. Egyeztetünk az orvosi kamarával, hogyan lehet ennek figyelembevételével megoldani az orvosi béremelés harmadik lépcsőjét. Nem biztos, hogy a feltétel nélküli alapbéremelés az egyetlen üdvözítő megoldás.” Az államtitkár aláhúzta, hogy nem a teljesítményhez, hanem a munkaterheléshez kötné a béremelés harmadik lépcsőjét. Fontosnak tartja, hogy a magas színvonalú szaktudással rendelkező egészségügyi dolgozók kompetenciájuknak megfelelő bért kapjanak – ezért elő kell készíteni a béremelést, de „ez a gondolkodás még az elején tart.” Arról biztosított, hogy kormányzati szándék megvan, és éppen a minap tárgyalt a Pénzügyminisztériummal az ügyben.
(Kiemelt képünk: Budapest, 2022. november 7. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) új budapesti székházának avatóünnepségén 2022. november 7-én. MTI/Máthé Zoltán)
