Szijjártó kioktatja európaiságból az EU alapító államait

Ideje lenne Európában befejezni a britek és a brit kormány folyamatos kritizálását, inkább azon kellene gondolkodni, hogy mit kell megváltoztatni Brüsszelben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az MTI-nek.

2016. június 26., 14:00

A tárcavezető közölte: hétfő reggel a közép-európaiak megkezdik „az európai kabát újragombolását”, Prágában visegrádi külügyminiszteri találkozó lesz, majd a miniszterek német kollégájukkal egyeztetnek. Ezt követően Varsóban a lengyel külügyminiszter javaslatára összeülnek azon európai uniós országok külügyminiszterei, amelyek nem az alapító tagállamok közé tartoznak.

Egyelőre a közép-európai országok részvétele a biztos ezen a tanácskozáson – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar álláspont az, hogy ideje lenne Európában befejezni a britek és a brit kormány kritizálását, a britek döntését tiszteletben kell tartani, csak ők mondhatják meg, hogy milyen jövőt szánnak Nagy-Britanniának. Ezért haladéktalanul abba kell hagyni európai szinten a britek és kormányuk bírálását – magyarázta.

Úgy fogalmazott, a kilépésről szóló tárgyalásokat illetően „a hisztériát végre magunk mögött kéne hagyni”. Ez nem egy bürokratikus kérdés lesz, ezért a kilépési tárgyalások megkezdésének sürgetése helyett az uniónak azzal kellene tisztába kerülnie, hogy mit is akar képviselni és elérni az egyeztetéseken – mutatott rá. Hozzátette: nem az a lényeg, hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások, hanem az, hogy akkor kezdődjenek meg, amikor az EU már pontosan tudja, mit akar.

Szijjártó Péter szerint Közép-Európának különösen fontos szerepe van, mert komoly érdekei vannak, amelyeket képviselnie kell a kilépési tárgyalásokon. A közép-európai országoknak nagyon szoros gazdasági együttműködésük van Nagy-Britanniával, továbbá több százezer közép-európai dolgozik az országban – közölte.

Kiemelte: ezért nem mindegy, hogy a kilépési tárgyalásokon a gazdasági kapcsolatokra és az ott dolgozó közép-európaiakra vonatkozóan miként alakulnak a szabályozási kérdések. Mindezért már hétfőn elkezdik a térség országai az egyeztetéseket – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter kitért arra: a britek folyamatos kritizálásakor az EU-nak érdemes lenne figyelembe vennie, hogy az unió második legnagyobb gazdasága döntött a kilépés mellett. Vagyis a kritizálás helyett azon kellene gondolkodni, hogy „villámgyorsan mit kell megváltoztatni Brüsszelben” – vélekedett.

Üzenet az alapítók államok külügyminisztereitől: A britek húzzanak el minél előbb

Az Európai Unió elődjének hat alapító tagországa azt szeretné, ha Nagy-Britannia a lehető leghamarabb elkezdené az unióból való kiválás folyamatát – írja az MTI.


„Az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk hosszú ideig bizonytalanságban, és hogy koncentrálni tudjunk Európa jövőjére. Tiszteletben tartjuk a népszavazás eredményét, és megértjük, hogy Nagy-Britannia mostantól magára összpontosít, de Nagy-Britannia nem csak magáért felelős. Nekünk pedig meg kell mutatnunk az európaiaknak, hogy Európa fontos, de nem csak fontos, hanem el is tudja végezni a feladatát” – mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a hatok tanácskozása után.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter hozzátette: reméli, nem egy „macska-egér játék” kezdődik el. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen, szerinte ehhez nincs szükség néhány napnál többre.

Bert Koenders holland külügyminiszer kijelentette, hogy Európa nem engedhet meg politikai vákuumot. „Ez nem egy megszokott ügymenet lesz, és tempósan kell haladni” – mondta. Belga kollégája, Didier Reynders pedig azt mondta: Európának meg kell válaszolnia a bevándorlással, a biztonsággal és a munkahelyekkel kapcsolatos kérdéseket.

A külügyminiszterek kiadtak egy közös közleményt, miszerint a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet, ezért meg kell találni a módját annak, hogy ezt jobban tudjuk kezelni. A közlemény szerint az alapító tagok növelni akarják a gazdasági együttműködést, de néhány újabb tagállam tart attól, hogy még többet adjon fel szuverenitásából. „Tudatában vagyunk annak, hogy társadalmaink bizonyos részei elégedetlenek az EU mostani működésével. Nagyon komolyan vesszük ezt, és azon vagyunk, hogy az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében” – írják.