Szigorúbb feltételek a magántanulóknak

A finn oktatási miniszter kezdeményezi, hogy szigorúbb feltételekhez kössék az iskolai tanulmányaikat otthon folytató diákok képzését. Az elképzelés szerint azoknak a szülőknek, akik nem akarják iskolába küldeni a gyermekeiket, valamilyen képzettséget kell szerezniük, hogy otthon taníthassák őket.

2012. szeptember 7., 10:19

A miniszter nem kívánja betiltani az otthoni képzést, de hangsúlyozza, hogy a társadalomnak felelőssége van benne, hogy milyen képzést kap egy gyerek otthonában, ha nem jár iskolába.

Az ügyben egyelőre nem kezdeményeztek törvénymódosítást, bár a kérdést már korábban felvetette a Szociáldemokrata Párt. A mostani kezdeményezés annak hatására született, hogy az otthoni oktatás mozgalma kezd erősen átterjedni Amerikából Finnországra is.

Az efféle magántanulói képzés nem volt különösebben népszerű Finnországban. A közoktatásban részt vevő körülbelül 540 ezer diák mellett az a 300 család, amely a gyerekek otthoni képzését választotta, elenyészőnek tűnik, és az utóbbi években a szám nem sokat változott. Finnországban az általános iskolai képzés kötelező, de a törvény szerint ennek nem feltétlenül kell iskolában történnie. Ha egy család úgy dönt, hogy otthon oktatja gyermekeit, a helyi önkormányzatnak kell biztosítania az oktatás minőségét, és azt, hogy a tanuló letegye a megfelelő osztályvizsgákat.

Finnországban meglehetősen szigorú előírások szabályozzák az egyes tanévekben elsajátítandó ismereteket és készségeket. A cél az, hogy az iskola helyétől függetlenül egyformán magas szintű tudást szerezzenek a diákok, és az iskolák a lakóhelyet változtató tanulók számára átjárhatók legyenek.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.