Szétperelik a magyar államot: az Európai Bizottság bírósági szakaszba lépteti a kvóta, a civiltörvény és a CEU ügyében indított eljárást

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

Így megkezdődik a második kvótaper a luxembourgi EU-s bíróságon, miután a magyar kormány Szlovákiával közös keresete szeptemberben végleg elbukott a taláros testület előtt. Emlékezetes az is, hogy július végén a francia Yves Bot főtanácsnok a bíróság előtt elmondott állásfoglalásában hét pontban cáfolta a két tagország eljárási, szövegezési és politikai kifogásait. Bot a felperesek egyetlen érvét sem tartotta megalapozottnak, és azt tanácsolta a luxembourgi székhelyű bíróságnak, hogy utasítsa el a kereseteket. Ez meg is történt, ami azt jelenti, hogy a bíróság a mindeközben megindított kötelezettségszegési eljárásban várhatóan hasonló tartalmú döntést hoz majd. Így arra kell felkészülni: hónapokon belül ki fogják mondani azt, hogy a magyar kormány az uniós jogot sértve utasítja el annak az 1294 menedékkérőnek az ideiglenes – kizárólag a menekültügyi eljárás lefolytatásának idejére szóló – befogadását, akik a 2015-ös átmeneti kvótahatározat alapján Magyarországra jutottak volna.

A menekültügyi eljárások lefolytatásában tagállami szolidaritást várnak

Mindennek nem csupán súlyos jogi és anyagi – jelentős összegű kártérítéssel járhat egy újabb kvótabukta –, de egyes brüsszeli források szerint ha az Orbán-kormány a feltételezett jogi kudarc után is ellenáll majd a Magyarországra jutó 1294 menedékkérő elhelyezésének, maradék támogatottságát is elveszítené a saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban és uniós partnerei körében.

Eközben az Orbán-kormány tovább maszatol. Trócsányi László igazságügyi miniszter, akivel a World Tribune című amerikai külpolitikai hírportál készített interjút, a határkerítésre vonatkozó kérdésre kijelentette: a magyar kormány helyesen cselekedett, ezt a lépést meg kellett tenni. Trócsányi szerint Magyarország egyik legfontosabb kötelessége a schengeni határok védelme. “Úgy gondolom, Magyarországnak igaza van, amikor azt mondja, hogy bárkit, aki be akar lépni az Európai Unióba, előbb azonosítani kell” – tette hozzá. Az uniós kvótákra vonatkozó kérdésre azt mondta: véleménye szerint a döntéseket az egyes tagállamok szuverenitásának keretein belül kell meghozni. Kijelentette: nincs nemzetközi szerződés a migrációról. Az igazságügyi miniszter szerint mivel Magyarország mindig megküzdött a függetlenségéért, szereti kimondani a véleményét, és így van ezzel „karizmatikus miniszterelnökünk, Orbán Viktor is”. Európa azonban ehhez nincs hozzászokva, mivel Európában jelenleg a politikai korrektség az úr – fogalmazott.

Ráadásul a Bizottság nemcsak kvótaügyben lépett, hanem két másik, súlyos kötelezettségszegési eljárást is harmadik, azaz bírósági szakaszába léptetett. Így kerül szintén a luxembourgi bíróság elé a „külföldről támogatott civil szervezetekre" vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás összes aktája is – így azok a kormányzati válaszok is, amelyeket csupán egyetlen nappal e döntés előtt, ám egy hónapos késéssel adott a magyar kormány.

Úgy tűnik, Európa meghallotta a civilek tavaszi segélykiáltásait

Ismert, hogy az Európai Bizottság több szempontból is aggályosnak találja a civiltörvényt, amely a testület értékelése szerint indokolatlan „beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Nem hagyták annyiban a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen irányuló felsőoktatási törvénymódosítás ügyét sem: az európai bizottság azt is az uniós bíróságra utalta. Emlékezetes: ez az a jogszabály, amely bezárással fenyegeti a budapesti intézményt, amelyet Soros György alapított, aki az utóbbi időszakban nyilván vörös posztó a kormány számára. Ebben az ügyben áprilisban indult kötelezettségszegési eljárás, és júliusban lépett második szakaszba a Brüsszelből érkező, úgynevezett indoklással ellátott véleménnyel.

A CEU szeptember végén azt jelentette be, hogy megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal annak érdekében, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Az egyetem azt is jelezte: várja, hogy a kormány aláírja és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt. Csakhogy a Fidesz, illetve az Orbán-kormány ebben nem mehetett bele a legnagyobb Soros-ellenes kampány idején, éppen ezért máig sem írták alá az államközi megállapodást, ehelyett elfogadtak egy olyan, újabb törvénymódosítást, amely egy év haladékot adnak a CEU-nak arra, hogy teljesítse mindazt, amit már az eredeti határidőre is teljesített.

Sem a több tízezres tüntetések, sem a törvény betartása nem volt elég – jön a per

A felsőoktatási törvény áprilisban elfogadott módosítása ugyanis arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. Mindennek tehát a CEU már ma is megfelel, szándékában is maradéktalanul teljesíteni valamennyi, rá vonatkozó törvényt, ám az Orbán-kormány mégsem biztosítja a félelemmentes működését, s továbbra is bizonytalanságban tartja az intézményt.

Vélhetően ez a „cselezés" késztette arra az Európai Bizottságot, hogy ne várjon tovább, hanem az Európai Unió Bíróságától kérjen jogi állásfoglalást és a tagállamokra nézve kötelező érvényű döntést e törvényről is.