Szerkesztőségi dosszié
A közelmúltban több, lapunk ellen indított sajtóperben született ítélet. Ezek eredményéről tájékoztatjuk a következőkben olvasóinkat.
Író vagy könyvkiadó?
Mónus Áron azért kért eredménytelenül helyreigazítást a szerkesztőségtől, majd a bíróságtól, mert a 2010. január 7-i Levélhullásban egy olvasó őt „könyvkiadónak” nevezte, holott a felperes magát nem könyvkiadónak tartja, hanem írónak. Az elnevezés sértő – írta –, „mert kiadó bárkiből lehet, csak pénz kell hozzá, de egy könyvet megírni vagy lefordítani, ahhoz magasabb szintű ismeret kell”.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint: az elnevezés nem sértő, nem okoz hátrányt, ráadásul nem is valótlan. Hiszen felperes könyveket forgalmaz, és az általános megítélés szerint nem esik messze egymástól az írói és a kiadói tevékenység.
Felperes egyébként azt is kifogásolta, hogy a levél írója fenntartásainak adott hangot az általa megjelentetett „egyes kiadványokkal” kapcsolatban.
A bíróság megállapítja: a vélemény, értékítélet, bírálat nem tartozik a helyreigazítás körébe, miként más társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita sem lehet önmagában sajtó-helyreigazítás alapja.
Mónus Áron a 168 Óra ellen indított sajtópert jogerősen elveszítette.
A baseballozó polgármester
A Budapest II. és III. Kerületi Bíróság tárgyalta azt a magánvádat, amely lapunk munkatársát, Herskovits Esztert aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazással vádolta. A magánvádló, az érpataki polgármester, Orosz Mihály Zoltán a 168ora.hu internetes portálon 2008. február 13-án megjelent, A profitegyházak hitvilága című cikk miatt kérte a cikkíró megbüntetését.
A cikkből idézünk: „Magyarországon 144 bejegyzett egyház van. Összesen 4,3 milliárd forintot gyűjtöttek 2007-ben az adó 1 százalékának felajánlásaiból. Az egyházként bejegyzett szervezetek adókedvezményekre és költségvetési normatívákra jogosultak. A számukra befolyt 1 százalékot többszörösével egészíti ki az állam. A Nemzetbiztonsági Hivatal azonban arra figyelmeztet, egyik-másik kisegyház, vallási közösség demokráciaellenes nézeteket vall, és... némely egyházalapítót hitvallás helyett a profit vezérel...”
„Magyarországon az 1990-es törvényi szabályozás alapján gyakorlatilag bárki alapíthat egyházat, felekezetet, vallási közösséget, ha talál hozzá száz támogatót, és a bírósági bejegyzés megfelel néhány formai követelménynek.”
A regisztrált egyházak listájában (és a felperesek között!) ott találjuk Orosz polgármester mellett a Nap Szíve Lovagrend, a Sophia Perennis Egyház és A Szív Szeme Kontemplatív Rend nevét. Méghozzá azonos címen: Érpatak, Napfény-major. Képviseli mindegyiket Orosz Mihály Zoltán polgármester. Az MTI-közleményből tudjuk, hogy ugyanő 2007 decemberében vállalt más közszerepet is: árpádsávos karszalaggal haladt a településen felvonuló Magyar Gárda és Nemzeti Őrsereg mellett. (Ezt felperes elismeri, és azt is, hogy nyílt levélben védelmezte a Magyar Gárdát és Nemzeti Őrsereget.)
A Partizán infó nevű internetes portál arról adott (utóbb nem teljesen igazolható) hírt, hogy szeptemberben a szabolcsi Dombrádon szélsőjobboldaliak titkos, fegyveres, terepruhás gyakorlatot tartottak. Az itt azonosított egyik gépkocsi a Nap Szíve Lovagrend szolgálati autója.
Viszont 2007. október 3-án a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya vitathatatlanul feljelentést tett Orosz Mihály Zoltán ellen „közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt”. Ugyanis gépkocsijának csomagtartójában a rendőrök baseballütőt találtak. A polgármester elmondta: ő „gyakorló baseballjátékos”, de a bíróság előtt arról kérdésre sem tudott nyilatkozni, hogy hány játékosból áll egy baseballcsapat...
(A rendőrséget egyébként a nyíregyházi lőteret őrző biztonsági cég egyik munkatársa hívta ki, mert az illetéktelenek, akik a területen tartózkodtak, felszólításra sem voltak hajlandóak eltávozni.)
Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere közszereplő, és a rá alkalmazott, a keresetlevélben általa kifogásolt „egyházgyűjtő”, „profitegyház”, „árpádsávos gyülekezet Érpatakon” kifejezések ugyan negatív értékítéletet hordoznak, de gyalázkodónak nem minősülnek. „Nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valósnak bizonyul.”
Tehát – állapította meg a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság – az újságíró valós tényt állított, amikor az elsőrendű magánvádlót három egyházként bejegyzett szervezet képviselőjeként mutatta be, valamint leírta, hogy „szélsőjobboldaliak titkos, terepruhás gyakorlatot tartottak” a nyíregyházi lőtéren.
Ezért Herskovits Esztert a rágalmazás vádja alól első fokon felmentette, Orosz Mihály Zoltán a pert első fokon elvesztette.
