Szélsőjobbos vitorlák
Az oroszokhoz és az Európai Unióhoz fűződő viszony kérdésében nem teljesen azonos a Jobbik szavazóinak és a párt képviselőinek álláspontja. Ezért a most kirobbant kémügy meggyengítheti a pártot, de a hatás függ attól, hogy választóik elhiszik-e a történetet, és az meddig marad napirenden – állítja Róna Dániel politológus, a Corvinus Egyetem oktatója, a szélsőjobboldali pártok kutatója. PUNGOR ANDRÁS interjúja.
- Krekó Péter úgy véli, az egyértelműen EU-ellenes szélsőjobboldali képviselők aránya az unió parlamentjében 8-ról 18 százalékra nőhet a hét végi választások után. A Political Capital igazgatója szerint ha ehhez hozzávesszük a „puha euroszkeptikusokat” meg a szélsőbalt, akkor az uniót bíráló és a szövetséget elvető blokk harmincszázalékosra is duzzadhat. Ijesztő.
– Szerte Európában a bevándorláshoz kapcsolódó frusztrációk, illetve az elitből való kiábrándultság miatt erősödik a szélsőjobboldali pártcsalád. Nem elegendő a gazdasági válsággal, az elszegényedéssel magyarázni a szélsőjobb előretörését, mert ennél bonyolultabb a helyzet. A krízis során az emberek magabiztossága, állampolgári öntudata, énképe roppant meg. Veszélybe került a munkahelyük, a társadalomban elfoglalt helyzetük, ezért kapaszkodókat keresnek, akár egy erős kezű vezetőt vagy egy autoriter ígéretet. A szélsőjobb pártok olyan társadalomképet vázolnak, amelyben nem a lecsúszott rétegek kerülnek legalulra, hanem a bevándorlók. Így lesz bűnbak, a potenciális szavazók számára pedig adódik egy virtuálisan jobb társadalmi pozíció.
– Korábbi, Karácsony Gergellyel jegyzett tanulmányukban azt írták: a cigányellenesség és a polgárháborúhoz közeli állapot volt a magyar szélsőjobb sikerének titka. Ám azóta a Jobbik retorikájában háttérbe szorult a roma kisebbségre való mutogatás, szelídebb lett a hangnem. Mégis rendületlenül erősödnek. Miért?
– Kedvező volt számukra a politikai konstelláció. Korábban azt vártam, hogy a baloldal megerősödik, fej-fej melletti küzdelem alakul ki a Fidesz és az MSZP között. Ilyen helyzetben nagyon nehéz lett volna a szélsőjobb létjogosultságát igazolni. Nem így lett. A Jobbik szinte a kihívó szerepébe került.
– Vagyis azt állítja, nem saját jogon, hanem csupán a baloldal szerencsétlenkedése miatt jött fel ennyire a Jobbik?
– Nem mondom, hogy nem volt ügyes a kampányuk, de a döntő okokat a párton kívül látom. A baloldal és a Fidesz egymás ellen a negatív korteskedésre rendezkedett be, így a Jobbik szélcsendben tudott építkezni, a tiszta kezű szerepében tetszelegni, pedig sem programjában, sem szereplőiben nem vált mérsékeltebbé. Egy dolog változott csak: a retorika. Az elmúlt időszakban csak a Jobbik és a Fidesz tudta igazán megszólítani a fiatalokat, a baloldal rendkívül sikertelen volt e téren. Vonáék nem feltétlen ideológiát, hanem identitást, közösségi létet kínáltak nekik. Szubkultúrájuk, habitusuk, beszédstílusuk, öltözködésük eltért a megszokottól, nem volt unalmas a fiatalok számára. Ha a baloldalon volna ilyen jól és ötletesen felépített szervezet, az ugyanúgy sikeres lehetne a körükben.
– A magyar ifjúságról készült, 2012 adatain alapuló elemzés szerint a tipikus jobbikos fiatal Kelet-Magyarországon él, a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartja, a kormánnyal szemben kifejezetten bizalmatlan, károsnak minősíti hazánk EU-tagságát, a közéletben, a politikai életben aktív, gyakran beszélget politikáról és jelen van az online közösségi oldalakon. Ő akár balos is lehetne?
– Mi egyetemisták és főiskolások körében végeztünk kutatást. Megkérdeztük tőlük, hogy liberálisnak vagy konzervatívnak tartják-e magukat, melyik pártra szavaznak. A teljes minta ötödéről derült ki, hogy a Jobbikra voksolna, de közülük kevesen mondták, hogy konzervatívok volnának; sőt húsz százalékuk liberálisnak vallotta magát. Az adatok között sok volt az inkonzisztencia, legalábbis számunkra annak tűnt, mert előtte azt gondolhattuk: a fiatalok szakpolitikai álláspontok, ideológiai pozíciók alapján szavaznak. De nem így van. A habitusnak, az érzületnek döntő szerepe lehet a pártválasztásban; számít, éppen kiről gondolják, hogy korrupt vagy becsületes.
– A nemzetközi porondon a szélsőjobb összefonódik Oroszországgal: Le Pen Putyinnal tárgyal, választási megfigyelőket küldenek a Krímbe, a magyar Kovács Bélát kémkedéssel gyanúsítják. A Jobbik-szimpatizánsok is ennyire oroszbarátok? Kelet felé húznak, vagy elválik a radikális képviselők és a szavazóik preferenciája?
– A Medián felmérést készített arról, hogyan fogadják a paksi atomerőmű bővítését a választók. Nos, a Jobbik-szavazók nagy része ellenezné a beruházást, ha azzal az oroszokat bíznák meg. 2010-ben szimpatizánsaik többsége inkább uniópárti volt, s bár azóta a számuk csökkent, de ötből két jobbikos még mindig azt mondja: maradjunk EU-tagok.
(A teljes írás a 168 Órahetilap legfrissebb számában olvasható.)
