"Szekuláris szempontok dominálnak" – Egyre több a feszültség az utóbbi években
Miért lépett ki a Mazsihiszből?
Régi vágyam volt, hogy egy alulról építkező, önfenntartó, minden szervezettől független hitközösséget hozzak létre és működtessek. Ezt a régi álmomat az érlelte meg, hogy a Magyarországi zsidó közösségen belül egyre több a feszültség, lövészárkok keletkeztek az elmúlt években. Mostanra hitközségi értelemben átpolitizálttá vált a Mazsihisz, én pedig rabbiként semmilyen politikai tevékenységet nem szeretnék folytatni, csak a munkámat végezni: tanítani, imádkozni, közösséget építeni.
A hitközösségi politizálás mellett a hazai közéletre is reagál a Mazsihisz. Ilyen módon nem helyes a zsidó értékek mellett kiállni?
Nagyon helyes kiállni értékek mellett, de erre különböző stratégiák léteznek. Ezen a téren egészen más a mozgástere egy nagy szervezetnek, mint egy kisebb közösségnek, vagy egy rabbinak. Az én esetemben testre szabottabb egyénileg, vagy a közösség által képviselni értékeket.
Háttérbe szorul a szövetségen belül a vallási vezetés a világival szemben? Hogyan oldódhat ez a konfliktus?
Róna Tomival együtt végeztünk, ezért érzékenyen érintett, ami vele történt. Ő is azok közé tartozik, akik azt szeretnék, hogy változzon meg a Mazsihisz. Az én személyes célom viszont már az, hogy úgy működhessek rabbiként, ahogy szeretnék. Arról, hogy a világi és vallás vezetés képes jól együttműködni, kis közösségben nagyon jó tapasztalatom van. Egy nagy szervezetnél azonban ezt sokkal nehezebb megvalósítani. Azt látom, hogy a Mazsihiszben az utóbbi években nem vallási, hanem szekuláris szempontok dominálnak. Ez abból is fakad, hogy nehéz definiálni, mi is valójában a Mazsihisz. Mondhatjuk, hogy egyház, de a valóságban sokkal tágabb a működési kerete: a magyarországi zsidók érdekvédelmi szervezeteként is működik. A hazai zsidóságról pedig elmondható, hogy döntő többsége nem vallásos. Mindezek ismeretében hihetetlenül nehéz feladat, hogy egy szervezet egyszerre tudja ellátni a szekuláris és a vallási képviseletet is. Szerintem az számít igazán, ki, hogyan definiálja a saját zsidóságát. Az én zsidóságom elsősorban a hagyományra, a vallásra épül, ezért azt látom jónak, ha egy szervezet is ezt képviseli. De van sok szekuláris barátom, akiknek ugyanúgy szükségük van a képviseletre. Ennek az összhangját megteremteni egy szervezeten belül óriási kihívás. Nem tudom, lehetséges-e egyáltalán. Napjainkban a hazai zsidóság nagy dilemmája, hogy eldöntse, miképpen akar szerveződni. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőben egyszer létrejön a vallási és szekuláris zsidóságnak is egy különálló, erős képviselete. A mostani konfliktusban a felsorolt okok miatt egyértelműségeket mondani lehetetlen, vagy, ha megpróbáljuk, hamis képet kapunk. Ha én csinálok egy zsinagógát, az biztos, hogy egyértelműen a vallásos zsidóságot képviseli, oda csak hitéletet gyakorolni, és a közösségért jönnek az emberek. Számomra ez a vonzó.
Forrnak az indulatok a MAZSIHISZ körül - nem kevésbé a szervezeten belül. A magyar neológ zsidóságot összefogó szervezetben - amely hivatalosan egyházi státusszal rendelkezik - egyre élesebb a szembenállás a világi és a vallási vezetés között. A világi elnök kirúgta a rabbik vezetőjét, egy másik vallási vezető önként távozott.
Ha a belső harcok nem lennének elégségesek, kívülről is komoly támadások érik a hitközségi szövetséget: a kormány - állítólag személyesen Orbán Viktor miniszterelnök - elégedetlen, amiért a világi neológia nem ítélte el kellő eréllyel az ellenzék borsodi, antiszemita kijelentései miatt (is) címlapra került, utóbb vesztes jelöltjét.
A 168 óra kiadója szoros kapcsolatban van a MAZSIHISZ konkurenseként számon tartott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel - így a látszatát is el kívánjuk kerülni, hogy állást foglalnánk a MAZSIHISZ-t érintő vitában. Ám minden érintettnek megadtuk a megszólalás lehetőségét.
A cikk eredetileg a 168 óra hetilap 2020. október 21-i számában jelent meg.