Szegénységpolitika
A közelmúltban volt a szegények világnapja. A súlyos gondokat nem oldja meg az, hogy egy napon megemlékezünk róluk, szükség van olyan átfogó gazdaságpolitikára is, amely csökkenti a nélkülözők számát. Annak idején Czomba Sándor államtitkár a Foglalkoztatási Tanács brüsszeli ülésén kijelentette: „Számszerű célokat kell kitűzniük a tagállamoknak a szegénység elleni küzdelem sikere érdekében.” Ez támogatandó cél, de ennél is fontosabb olyan gazdaságpolitika kidolgozása és megvalósítása, amely megteremti az alapot a szegénység mérséklésére.
A gazdaságpolitikának segítenie kell a makrogazdasági környezet stabilitását, biztosítani a vállalkozások fejlődését megteremtő környezetet, az innovációt, a befektetéseket. Ezeken a területeken a kormány még nem teremtette meg a feltételeket. A gazdaságpolitika kidolgozása során a világgazdasági tendenciákat is figyelembe kell venni, mert csak így lehet a fenntartható növekedést, hatékonyságot elérni. Ezek teremtenék meg azt a gazdasági alapot, amellyel az állam újraelosztást valósíthat meg a szegények javára, a piac csökkentheti a gazdagoknak kedvező jövedelemelosztó hatásait. Az egykulcsos adórendszer viszont nem áldozatvállalást, hanem jelentős jövedelemgyarapodást eredményez a gazdagoknál, ami tovább mélyíti a szegénységet, fokozza a polarizációt.
Egy szó, mint száz: nem elég számszerű célokat megfogalmazni a szegénység ellen. Olyan, a hatékonyságra épülő újraelosztó gazdaságpolitika is kell, amelynek híján vagyunk.
Takács Imre
Hajdúszoboszló
