Szárnyszegett szárnyvonalak - Érvek és ellenérvek a közlekedés korszerűsítéséről
A Veszprém megyei Eplény község a sípályáiról juthat sokaknak az eszébe. A megyeszékhelytől nem messze található faluban télen sok sportolni vágyó fordul meg. Túlnyomó többségük gyaníthatóan aligha vonattal, inkább autóval érkezik, pedig a települést átszeli a Veszprém–Győr vasútvonal. A helybeliek is jó eséllyel a buszt választják, ha Veszprémbe akarnak eljutni, mivel hétköznap ötvenöt járat közlekedik a városba, s csupán hét vonat. Ugyanakkor a menetrend összehangolt, így a MÁV és a Volán kvázi kiegészítik egymást ebben a pár százas lélekszámú községben. Releváns időkülönbség nincs a két utazási mód között, csupán néhány perc.
Noha a vasútvonal két fontos megyeszékhelyt köt össze, az egyetlen népesebb város, amely a sínek mentén fekszik, a közel hétezres lakosú Zirc. Sok szerelvény már nem is közlekedik végig a teljes szakaszon, hanem megosztva jár.
Vagyis első ránézésre pontosan olyan vasúti szárnyvonalnak tűnik ez a viszonylat, mint amilyet Tarlós István szerint be kellene zárni.
A Népszava által megszerzett levél szerint az önkormányzati választások után az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá kinevezett politikus 19 pontban szedte össze a pandémia idején szükséges közlekedési tárgyú javaslatait. „Most lenne megfelelő alkalom sietve összevonni a MÁV-ot és a Volánt. A MÁV-szárnyvonalakon gyér a forgalom, a Volán ezt könnyen kiválthatná. Az összevonás ráadásul most mérsékeltebb hullámokat verne (média, ellenzék, szakszervezetek)” – írja a levélben a volt főpolgármester. Tarlós Istvánt hiába kereste a 168 Óra, ám a Magyar Nemzet nevű kormánylapnak nyilatkozva elismerte a levél valódiságát.
Évek óta fel-fellángolnak a viták arról, vajon szükséges-e párhuzamos kapacitásokat fenntartani olyan térségekben, ahol a Volánbusz járatai pótolni tudnák a vasutat.
Rengeteg szempontot kell figyelembe venni. Noha lehet érv a környezettudatosság, de ne feledjük, ezek a vonalak – kis forgalmuk okán – nincsenek villamosítva, így dízelvonatok pöfögnek rajtuk. Ugyanakkor a buszozásnak is akadhatnak hátulütői, mivel sok helyen a közúthálózat is rettenetes állapotban van, ami veszélyeket hordoz magában. Kérdés, hogy a falvak lakóit mennyire zavarná, ha egyszer csak nem a vasútállomásra, hanem a buszmegállóba kellene kimenniük, amikor utazni kell.
Cseppet sem – legalábbis ez derül ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét vezető Schmidt Jenő szavaiból. A fideszes polgármester nemcsak a többi község helyzetét ismeri, hanem maga is érintett: az általa vezetett Somogy megyei Tab településen is keresztülmegy egy vasúti szárnyvonal, történetesen a Siófok és Kaposvár közötti. Mint a 168 Órának elmondta, simán megvalósítható lenne a kiváltás, amelyet már régóta meg kellett volna lépni. A szárnyvonalak kihasználatlanok, ha van más alternatíva, akkor az emberek azzal fognak járni. „Az nem megoldás, hogy a vonat 30 kilométert tesz meg 55-60 perc alatt, a busz pedig fél óra alatt. Az embereket az nem érdekli, hogy vasúttal vagy busszal, csak az, mennyi idő alatt lehet eljutni A-ból B-be” – fogalmazott Schmidt Jenő. Jelezte, a buszközlekedést is lehetne tudatosan működtetni, nem kellene a kisebb falvakba beküldeni néhány emberért az ötvenfős buszokat.
„Igazából ráférne most már egy ráncfelvarrás a közösségi közlekedésre”
– jelentette ki Schmidt Jenő, aki egyetért Tarlós István elképzelésével.
Személyvonat halad a Somogyi megyei Kisbárapáti közelében Tab irányába a Siófok-Kaposvár vonalon. A volt budapesti főpolgármester úgy számol, a járvány idején a szakszervezetek ellenállása sem lenne olyan aktív, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke szerint azonban rosszul látja a helyzetet. Az érdekképviselet ugyanis felemeli a szavát, amennyiben a kormány vasútvonalakat akarna bezárni. Meleg János a 168 Órának elmondta, a javaslat „egy olyan polgárpukkasztó, az embereket hergelő megnyilatkozás, amelyet az érdekképviselet elutasít”. Véleménye szerint
a volt városvezető ötletei nélkülöznek minden szakmaiságot.
Szerinte az állam már jó ideje küszködik a MÁV és a Volán integrációjával, a közös menetrenddel és jeggyel. Ugyanakkor több ilyen vonalon is zajlik a teherforgalom, így csak minimális lenne a megtakarítás. Schmidt Jenő ezzel szemben úgy látja, a mezőgazdaság számára kiépített egykori vágányok helyett az áruszállítás mára átterelődött a közútra.
Láthatóan sok érv és érdek feszül egymásnak.
Kérdés, hogy vajon a szakmaiság fog-e dönteni vagy a politikai érdekek.
A Fidesz is veszíthet adott esetben vidéki támogatottságából, ha megfogadja Tarlós István tanácsát és bezárja a szárnyvonalakat. Amikor korábban, a szocialista kormány idején több helyen is leállították a vonatközlekedést, a Fidesz tiltakozott a leghangosabban. Ez utóbbi majdnem olyan fontos sarokköve volt a politikájának, mint a vizitdíj-ellenesség. Később, hatalomra kerülve, nagy csinnadrattával újranyitották a bezárt szakaszokat, hogy aztán csendben, minden felhajtás nélkül ismét lakatot tegyenek rájuk.
Semmiféle hátránnyal nem kell szembenéznie a Fidesznek, ha ilyen lépést fontolgat,
főleg ezekben a koronavírusos időkben – vélekedik a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Nagy Attila Tibor emlékeztet: azokban a szabolcsi térségekben, ahol már-már legendásan lassú a vasút, a kormánypárti képviselőket nagy többséggel választották meg legutóbb. Pedig már akkor is ismertek voltak az előbbi problémák. Egy–két szárnyvonal bezárása nem okozna különösebb gondot járványidőszakon kívül sem, kiváltképp, hogy nincs olyan egységes ellenzéki erő, amelyik adott esetben hatékonyan ki tudná ezt használni. A Fidesz annak idején jóval erősebb volt, mint a mostani ellenzék, és még egyéb témák is segítették a pártot üzenetének átvitelében – értékelt Nagy Attila Tibor.
A politikai logika szerint tehát jól számol Tarlós István akkor, amikor a sokat halogatott integrációt szorgalmazza. Meleg János ugyanakkor azon az állásponton van, hogy kísérleti jelleggel kell kipróbálni, működik-e a leállás, ha ilyen szándékai vannak a kormánynak. Szerinte a menetrenddel hatalmas problémák vannak, ráadásul Európában arra biztatják az embereket, hogy szokjanak vissza a vonatra.
„Közösségi közlekedés tekintetében a vonatnak nincs alternatívája”
– fogalmazott az érdekképviseleti vezető.
