Szakmai balegyenes a jegybankelnöknek
Vészstratégiát dolgozott ki öt szakszervezet és 33 egyéb civilszervezet a hazai recesszió megoldására, értesült az egyik internetes hírportál. A javaslatok között szerepel a minimálbér drasztikus megemelése, a jövedelem- és vagyonalapú, többkulcsos adórendszer, a közbeszéd megváltoztatása, illetve a demokrácia átértékelése.
Új társadalompolitikai elveket hirdettek meg közösen olyan civilszervezetek, amelyeket eddig sokan vagy a bal, vagy a jobboldalhoz kötöttek, írja az FN.hu. Az elképzelések támogatói között szerepel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), az MSZP Társadalompolitikai Tagozata és a Civil Jogász Bizottság is. Az internetes lap szerint a javaslatok nagyjából az ellentétjeit jelentik a korábban reflektorfénybe került - az Oriens közgazdászai, vagy a jegybankelnök által jegyzett - reformelképzeléseknek.
Adózzanak a multik inkább!
Megváltoztatnák az elosztási viszonyokat a dolgozók, a szerény nyugdíjból élők, a nélkülözők, a kis- és középvállalkozói rétegek javára. Korlátoznák a multinacionális cégek profitkivitelét - mutatták be a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal által alkotott tervezetet.
A lap azt írja, hogy a terv kidolgozói szükségesnek tartanák az állam és a multik szerződéseinek újratárgyalását, hogy megszüntessék a hazai vállalkozásokkal szemben élvezett "kiváltságaikat". A nemzeti ipar fellendítését és az adóreformot fogalmazták meg főcélként, és az uniós forrásokat is elsősorban a foglalkoztatás bővítésére használnák fel.
Emelni a minimálbért, megadóztatni a tőkejövedelmeket
Jelenleg a bérjövedelmek 60 százaléka a létminimum közelében stagnál. A szakszervezetek és a civilek stratégiája elutasítja az olcsó munkaerőre épülő gazdaságot, szerintük emelni kell a munkabéreket. Meg akarják szüntetni emellett a tőkejövedelmek, a tőzsdei spekulációkból származó bevételek adómentességét is.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy a közteherviselésben érvényre akarják juttatni a jövedelem- és vagyonarányos adózást. Sipos József, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának ügyvivője ehhez hozzátette: a minimálbért fel kell emelni, és egyidejűleg meg kell szüntetni az adómentességét, hogy ezt a nagy tömeget is bevonják a közteherviselésbe. (2007 óta nem teljesen adómentes a minimálbér, mivel azóta nem növelték az adójóváírás felső határát - a szerk.) Ám a terveik szerint olyan mértékben kell nőnie a fizetéseknek, hogy a járulékok levonása után is magasabb legyen az emberek nettó bére, mint a korábbi volt.
Korrigálni a demokráciát
A tervezet célkitűzéseit Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke megtoldaná még a méltányos munkához való joggal is. A MOSZ meg szeretné valósítani hazánkban is azt a trendet, amely Franciaországban már több mint 50 éve működik: az 50 fő feletti vállalatok a haszonból részesedést adnak a dolgozóiknak, akik ezáltal nemcsak bér-, hanem tőkejellegű bevételre is szert tehetnek.
A stratégia része a demokrácia korrekciója is: az alkotmány módosításával a képviseleti demokráciát és a részvételi demokráciát ötvöznék, hogy közvetlen társadalmi kontrollt biztosítsanak a közügyek felett. Tehát ha egy település nincs megelégedve a képviselője munkájával, akkor visszahívhatná, a maga kezébe vehetné az „ország irányítását” – és az embereknek nemcsak négyévente lehetne beleszólásuk a politikába.
