Surányi: Matolcsyék kötelessége lett volna a devizahitelesek segítése
Surányi György szerint nem lehet vita tárgya, hogy az MNB és alapítványai pénze közpénz, arra pedig nem tud példát, hogy bárhol a világon a jegybank a GDP egy százalékát költené olyan célokra, mint az utóbbi időben az MNB tette.
A volt jegybankelnök az
ATV-benarról beszélt: előfordul, hogy más jegybankok vesznek egy-egy festményt, de az MNB esetében szóban forgó 250 milliárd forint a magyar GDP egy százaléka. Ilyen mértékű kiadást pedig nem lehet látni sehol a világon.A leglogikusabb felhasználása az MNB-nél keletkező nyereségnek az államadósság csökkentése lenne Surányi szerint, de más lehetőség is lenne szerinte, amit kevesebben fogalmaztak meg az elmúlt időszakban.
Eszerint a jegybank szóban forgó eredménye logikailag, szakmailag kifejezetten abból a folyamatból keletkezett, amiből a devizaadósok vesztesége, azaz a forint euróhoz és más devizákhoz képest bekövetkezett gyengüléséből, ami miatt egy devizaadósnak megnőtt a forintban számolt adóssága, a devizatartalékkal rendelkező jegybanknak viszont nyeresége keletkezett.
Ez a nyereség tehát nem a jegybank gazdálkodásának az eredménye, hanem a magyar adófizetők pénze, amiről az adófizetők nevében a kormány javaslatára a parlament szokott dönteni.
Arra a kérdésre, hogy a fentiek alapján a jegybank érezhette volna-e erkölcsi kötelességének, hogy a devizaadósokat segítse meg az árfolyamváltozásoknak köszönhetően keletkezett nyereségéből, Surányi György azt válaszolta: számára ez teljesen evidens, és 2013-ban tett is arra vonatkozó javaslatot, hogy ebből a nyereségből a devizaadósok terheit csökkentsék.
Ami a jegybanktörvény héten elfogadott módosítását és az alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos titkosítást illeti, az Surányi szerint „a méltatlan történet szomorú folytatása”. Ha azt feltételezzük, hogy az alapítványok becsületesen működnek és minden rendben van körülöttük, akkor nem értem, miért kell titkosítani – tette hozzá a volt MNB-elnök.
