Sötétben tart minket a média
Komoly tanulságokkal szolgált a Mérték átfogó kutatása a kereskedelmi és közszolgálati média politikai-közéleti híradásairól. A teljes egészében még nem nyilvános, de a Ténytár blog által már megismert elemzés empirikusan is megerősíti azt a képet, amelyet sok esetben egy figyelmes hírfogyasztó is tapasztalhat.
A kereskedelmi televíziók lényegében nem töltik be köztájékozatási funkciójukat, a közéleti hírek aránya 14-16 százalék körülire zuhant, a többi hír nettó bulvár. Sőt, 2011-re a közszolgálati tv híradójában is többségbe kerültek a bulvárhírek a közélet híreivel szemben. Elmondhatjuk, hogy a legnagyobb elérésű televíziókban lényegében megszűnt a tájékoztatás, ami kevés még maradt, az ritkán nem több kormánypárti propagandánál – írta a
Ténytár blog.Pedig a törvény nem ezt mondja
Nem csak az új Alaptörvény, de a médiatörvények és a médiahatóság is egyértelműen hangsúlyozza, hogy a mindenkori szabályozás egyik legfontosabb célja és feladata a választópolgárok hiteles és szabad tájékoztatása. Sőt, a médiatörvény ezt kifejezetten jogként írja le és kinyilvánítja, hogy „a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek”. Ennek ellenére a legnagyobb nézettséggel és a legszélesebb hozzáféréssel bíró televíziós és rádiós szolgáltatók esetében mindez olyan korlátozottan valósul meg, hogy lényegében sehogy.
Az elkészített elemzés a kormányváltás, így az új médiatörvény előtti és a utáni televíziós, rádiós közéleti tartalomkínálat egy részét hasonlítja össze meghatározott szempontok szerint. Ez a 2008 októberének és 2011 novemberének kb. két-két hetes időszakát jelenti, amikor a forint jelentős mértékben gyengült.
Bulvár bulvár hátán
Ez egy jelentős gazdasági, politikai és társadalmi folyamat, amely heteken keresztül meghatározó eleme volt (kellett volna, hogy legyen) a hírkínálatnak, és összehasonlíthatóvá teszi az időszakokat. A kutatás az RTL Klub, a TV2 és az m1 híradóit, valamint az Este című műsort és a Kossuth Rádió Déli Krónikáját vizsgálta.
Az eredmények alapján először nézzük meg azt, hogy az országos kereskedelmi televíziók, illetve a közszolgálati média tartalomkínálata milyen lehetőségeket nyújt a közönség tájékozódni vágyó tagjainak.
A kutatás során vizsgált időszakban majdnem az összes a hírműsor hossza növekedett, azonban – mint ahogy az a fenti ábrán elég látványosan kitűnik – a közéleti tartalom mennyisége és aránya minden hírműsorban komolyan csökkent. Ez a TV2 és az RTL Klub esetében drámai mértékű: 2008-hoz képest 2011-re a közéleti hírek amúgyis meglehetősen alacsony mennyisége kb. a harmadára zuhant, és így a kereskedelmi „híradókban” 13-15 százaléknyi közéleti tartalommal találkozhat az a tévénéző, aki képes végignézni egy ilyen műsort.
Folytatás, részletek és ábrák a
Ténytár blogon.
