Semmi hatása nincs az ellenzéknek a kvótanépszavazásra
Érvényes is lehet az októberi kvóta-népszavazás – derül ki a Republikon Intézet július végén készült közvélemény-kutatásából. A nagy részvételi hajlandóság azt jelenti, hogy az ellenzéki pártok bojkottfelhívásának egyelőre nem sok eredménye van.
A megkérdezettek 42 százaléka biztosra ígéri részvételét, további 27 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy elmegy szavazni október 2-án. Csupán 15 százalék válaszolta azt, hogy biztosan, további 9 százalék pedig azt, hogy valószínűleg nem vesz részt a referendumon. Érdemes azonban az adatokat fenntartással kezelni: preferenciát (vagyis opciók közüli választást) sokkal könnyebb mérni, mint részvételi hajlandóságot – figyelmeztet az Republikon. Míg előbbi nagyfokú stabilitást mutat, utóbbit befolyásolhatja számos előre nem látható történés.
Bár a részvétel – és ezzel az érvényesség – ingadozhat és nehezebben előrejelezhető, az eredmény egyértelműnek tűnik. Azok körében, akik részvételüket ígérték a népszavazáson, elsöprő támogatottságot élveznek a nemek: 85 százalék így szavaz majd, míg 7 százalék voksolna igennel, 1 százalék érvénytelenül, 7 százalék pedig megtagadta a válaszadást vagy jelenleg még nem tudja, miként fog szavazni.
Az eredmény nem nagyon változik, ha a szavazástól biztosan vagy valószínűleg távolmaradókat is megkérdezik, hogy miképpen szavaznának, ha mégis elmennének. Ebben az esetben az összesített értékek rendre így alakulnak: 74 (nem) – 7 (igen) – 3 (érvénytelen) – 16 (NT / NV). Úgy tűnik tehát, hogy azok sem az „igen” elkötelezett hívei, akik egyébként nem mozgósíthatóak a népszavazáson való részvételre: kisebb mértékben érvénytelenül szavaznának, illetve nincsen kialakult véleményük a kérdésről.
Kormány- és pártpreferencia alapján inkább a részvételi hajlandóságban, mintsem a kérdésre („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”) adandó válaszban van érdemi különbség. Azok közül, akik 2018 után is a Fidesz-KDNP pártszövetséget látnák legszívesebben kormányon, 59 százalék biztosan, 24 százalék pedig valószínűleg részt venne, és 13 százalék a távolmaradók aránya. Azok körében, akik leginkább egy baloldali és liberális pártok alkotta kormányt látnának szívesen a jelenlegi helyett, alacsonyabb értéket mutat a részvételről pozitívan nyilatkozók számaránya: 37 százalék mondta, hogy biztosan, 29 pedig hogy hogy valószínűleg elmegy majd szavazni. Markánsabb ugyanakkor azok aránya, akik biztosan nem vesznek részt (17 százalék), további 11 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy távol marad a voksolástól.
A Jobbik támogatói a fenti két tábor között helyezkednek el részvételi hajlandóságban, vagyis a kormánnyal szimpatizálóknál kevesebben, a baloldali-liberális kormányzást preferálóknál valamivel többen vennének részt biztosan vagy valószínűleg a népszavazáson (46, illetve 30 százalék).
Mindez azt jelenti, hogy a baloldali pártok többségének bojkottfelhívása egyelőre nem jutott el saját választóikhoz: párpreferencia szerinti bontást tekintve az MSZP-szavazók több mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy biztosan (33 százalék) vagy valószínűleg (44 százalék) részt vesz majd az októberi referendumon, de a DK-t támogató szavazók körében is egyértelmű többségben vannak azok, akik szavazni terveznek október 2-án (49, illetve 14 százalék).
