Segély csak közmunkáért: Monok népszavazást akar

Szepessy Zsolt, a település független polgármestere hétfőn az MTI-nek elmondta: úgy látja, már csak az ügydöntő népszavazás kezdeményezése maradt meg lehetőségként, hogy változást érjenek el a szociális segélyezés területén és a gyermekvédelmi támogatás kérdésében.

A figyelem akkor irányult Monokra, amikor a helyi képviselő-testület rendeletet hozott ezekben a tárgykörökben - emlékeztetett, hangsúlyozva: a szándék nem az volt, hogy az egyébként is nehéz helyzetben élőket kényszerítsék munkára, hanem az, hogy az igazságtalan rendszert átalakítsák.

Szepessy Zsolt szerint az emberek igénylik, hogy kifejezhessék véleményüket arról, egyetértenek-e a mai segélyezési rendszerrel, vagy úgy ítélik meg, szükség van annak átalakítására.

Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi tárca vezetője az MTI megkeresésére azt mondta, hogy a monoki rendelet -, amely szerint a szociális segélyek folyósítását közmunkához kötik - alkotmányos jogokat sért.

Szepessy Zsolt bejelentése kapcsán a miniszter úgy fogalmazott: "Ha ő népszavazást akar kezdeményezni a kezdeményezése mellett, akkor próbálja meg, ez egy szabad ország, szabad a kezdeményezés, egy dolgot nem szabad, törvénytelen eszközöket alkalmazni. Ennek nyilvánvalóan lesznek különböző következményei."

A szaktárca vezetője leszögezte: a polgármesternek egyáltalán nincs igaza abban, hogy ez az egyetlen lehetőség, "tudatosan megtéveszti a közvéleményt". "Ugyanis dolgozunk alkotmányos és törvényes megoldáson", a szociális rendszer átalakítása folyamatban van. Ettől függetlenül joga van a saját megoldásának a népszerűsítésére - tette hozzá Szűcs Erika.

Monok képviselő-testülete május végén döntött úgy, hogy szigorítja a segélyek folyósítását. A település képviselő-testülete két rendeletet is elfogadott a juttatások szigorításával kapcsolatban, az egyiket még áprilisban. Akkor arról döntöttek, hogy a jövőben nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, akinek a gyermeke az iskola felszólítása ellenére sem látogatja az oktatási intézményt. A május 21-i ülésen pedig arról határoztak, hogy csak azok az aktív korú, egészségi állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek kaphassanak rendszeres szociális segélyt, akik annak ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követte Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata. Mint később kiderült, hasonló döntést hozott Mosonmagyaróvár önkormányzata is, ahol márciustól már csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki - ha felajánlják neki - közmunkát is végez.

A helyi rendeletek kapcsán a kisebbségi ombudsman megállapította, hogy a települések rendeleteikben nem csak tudatosan sértenek törvényt, de felvetődik a közvetett diszkrimináció lehetősége is. Kállai Ernő azt mondta: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.

Múlt pénteken Szepessy Zsolt bejelentette: a rendeletet nem vonják vissza, ugyanakkor erőszakkal sem fogják alkalmazni. Hozzátette, hogy azt, aki segélyt kap és jelentkezik dolgozni, örömmel fogadják, az önkormányzat pedig - lehetőségéhez mérten - segíti majd ezeknek az embereknek a foglalkoztatását.

Jogvédő szervezetek Kállai Ernő kezdeményezéséhez csatlakozva hétfőn azt kérték a Miniszterelnöki Hivataltól, hogy átfogó kommunikációs stratégiát alakítson ki a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére, tekintse át a szociális segélyezést és foglalkoztatást rendező jogszabályokat, majd alakítson ki olyan szabályozási rendszert, amely széles társadalmi és szakmai konszenzuson alapul.