Schmittet ezért börtönbe is csukhatnák
Formailag megfelelt az akkori gyakorlatnak Schmitt Pál doktori eljárása - áll az államfő plágiumügyét vizsgáló bizottságnak a Hír24-hez eljuttatott háromoldalas jelentésének összefoglalójában, amely úgynevezett kisdoktoriról beszél Schmitt Pál esetében. Az összefoglalóból kiderül, hogy a hivatkozott jogszabályok alapján a köztársasági elnök annak idején ugyan nem kaphatta volna meg a címet, de a bizottság szerint ez nem Schmitt Pál hibája. Az államfő tehát plagizált, de doktor maradhat.
A Semmelweis Egyetem Tényfeltáró Bizottságának összefoglalója szerint a „doktori eljárás – a fent részletezett eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”. A bizottság tagjai szerint a témavezetőnek és a bírálóknak még a felkészülés idején, valamint az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet arra, hogy szakszerűtlen a forrásmegjelölés - írta a
Hír24.A bizottság jelentése elismeri, hogy a rengeteg ábrán és táblázaton kívül, amik szintén az eredeti műből származnak „mintegy 180 további oldal részleges egyezést mutat a Guerguiev művel” (a bolgár kutató eredeti munkája). Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a „két dolgozatban az egyező részek rendkívül szétszórtan szerepelnek”. A bizottsági jelentés szerint a Georgijev anyag szövegében kihagyások, összevonások és pluszban hozzátett mondatok is szerepelnek. „A Tényfeltáró Bizottság megjegyzi, hogy az azonosság több esetben indokolt.”
Különvélemény
Az ötfős testület egyik tagja, az ügyvéd Fluck Ákos különvéleménnyel élt. A bizottság Schmitt Pál több mint kétszáz oldalas dolgozatáról 1157 oldalas jelentést készített, amit elküldtek a nemzeti erőforrás miniszternek.
A bizottság munkájában részt vett Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétikai Tanszékéről, valamint Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.
A vizsgálóbizottság egyik tagja, Tóth Miklós dékán mellesleg Schmitt Pál disszertációjának kivizsgálása közben kapta meg a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki posztját - írja a vg.hu. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánját a MOB február 26-ai közgyűlésén választották meg az elnökség tagjának, hetekkel a vizsgálóbizottság felállítását követően, s szinte napra pontosan egy hónappal a mai „eredményhirdetés” előtt. A szakember egyben a diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat elnöke is lett. (Bővebben erről
itt olvashat.)Teljes a káosz, senki nem vállalja fel
A jelentést elkészítő tényfeltáró bizottság tagjai közül senkit nem lehet elérni, a bizottság titkársága szerint viszont az ügyben a NEFMI sajtóosztálya az illetékes. A NEFMI sajtóosztályán a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz irányítottak minket. A KEH sajtóosztályán viszont még arról is csak a Hír24-től értesültek, hogy egyáltalán nyilvános a jelentés összefoglalója. Ennek megfelelően kérdéseik megválaszolására időt kért a hivatal és azt ígérték, az államfő megszólal az ügyben.
A Fidesz részéről Pokorni Zoltán hétfőn
nyilatkozott a lapnak, hogy a plágiumvád bebizonyosodása esetén az államfőnek mennie kell.Akár börtön is járhat az összeollózott szakdolgozatért
Szigorúan ellenőrzik és büntetik azokat, akik pénzért íratnak, vagy az internetről ollóznak össze dolgozatokat, ígérte meg az oktatási államtitkárság múlt év végén a Kossuth Rádiónak.
Szigorúan ellenőrzik és büntetik azokat, akik pénzért írnak vagy íratnak szakdolgozatot, ígéri az oktatási államtitkárság – azt is kilátásba helyezve, hogy azok a hallgatók, akik sajátjukként adnak be olyan diplomamunkát, amelyet más készített, akár szabadságvesztést is kaphatnak magánokirat hamisítás miatt, a bértollnokot pedig bűnsegédlet miatt vonhatják felelősségre. A figyelmeztetés nem új, és a jelenség sem ismeretlen, de tény, hogy egyre kifinomultabbak a módszerek - közölte a
Kossuth Rádió, még múlt év novemberében.Az internet sok mindenhez segítséget ad – de nem csak az ügyeskedőknek, hanem az ellenük fellépőknek is. Ebben segít az online plágiumkereső program is, amelynek fejlesztésében Pataki Máté, a Magyar Tudományos Akadémia Kutató Intézetének főmunkatársa is részt vett. A Kopi Plágiumkereső úgy működik – magyarázta a 180 perc című műsorban –, hogy a feltöltött dokumentumokat tárolják, és amikor valaki egy új dokumentumot tölt fel a rendszerbe, ellenőrzik, hogy hány közös része van a már ott található dokumentumokkal. Épp ezért fontos, hogy az intézmények feltöltsék a szemináriumi dolgozatokat, diplomamunkákat. Pénz hiányában internetes kereső még nem tartozik a portálhoz, mondta Pataki Máté, ugyanakkor egy új fejlesztésen dolgoznak: a teljes Wikipediát feltöltötték a rendszerbe, így az is kiszűrhető, ha valaki egy idegen nyelvű Wikipedia cikket fordít le magyarra, és azt illeszti a dolgozatába. A program segítségével azok a bértollnokok is lebukhatnak, akik több diáknak adják el ugyanazt a dolgozatot.
