Schmitt Pálnak ezt is elnézik

Egy nappal a megjelölt határidő előtt elkészült a Schmitt Pál doktori disszertációt vizsgáló bizottság jelentése - írja a

hvg.hu. A Semmelweis Egyetem nem sajtótájékoztatón jelentette be a döntést, hanem közleményt tett közzé honlapján. Az 1157 oldalas jelentésből háromoldalas összefoglalót készített a bizottság, a teljes jelentést a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának küldték meg.

A bizottság tagjainak nevét is nyilvánosságra hozta a SOTE. Az ötfős testület tagja volt Tóth Miklós, az egyetem sporttudományi karának dékánja, Gombocz János, a SOTE-TSK Testneveléselmélet és Pedagógia Tanszékéről, Kovács Etele, az egyetem atlétikai tanszékéről, Rácz Károly, az egyetem Doktori Iskolájának vezetője, illetve Fluck Ákos ügyvéd is. Utóbbi különvéleményt is csatolt a jelentéshez, azt azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Ami a doktori eljárás körülményeit illeti, a bizottság megállapította: formai szabálytalanságra utal, hogy a doktori eljárás dokumentációjában nem lelhető fel sem a doktori szigorlati vizsgáról szóló jegyzőkönyv, sem az írásos témavázlat, sem a doktori értekezést vizsgáló bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv, ám a dokumentáció a bizottság szerint így is megfelel „a korabeli szokásoknak”.

Szintén formai hibára utal a dolgozat „szakszerűtlen forrásmegjelölése” (ám ez a bizottság szerint „nem feltétlenül szabálytalan”, és erre a témavezetőnek, illetve a bírálóknak „fel kellett volna hívniuk a figyelmet”). Nem volt szabályos az értekezés végén a felhasznált irodalom felsorolása, amely nem felelt meg a bibliográfiai előírásoknak, továbbá a 21-ből 5 megjelölt mű nem volt egyértelműen beazonosítható. Egyéb eljárási szabálytalanságra „utaló jelet a bizottság nem talált”.

A Tényfeltáró Bizottság jelentése szerint Schmitt Pál a szövegben sehol sem használta a forrásmunkára vonatkozó közvetlen utalást: így nem használt idézőjeleket, szövegközi szerzőnév megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet. A bizottság szerint ez azért zavaró, mert ugyanakkor az értekezés végén az irodalomjegyzékben feltüntette a felhasznált műveket.

A bizottság megállapítja, hogy a dolgozat 34. oldalától 50. oldaláig teljesen megegyezik Klaus Heinemann Sport, the third Millenium című művének egy részével.

A dolgozat mellékletében szereplő 1. és 2. számú diagram pedig megegyezik a bolgár Georgiev művében fellelhető diagrammal. Mint ahogy szintén megegyeznek a táblázatok is.

A bizottság szerint a kisdoktori értekezés további, mintegy 180 oldala részleges megegyezést mutat Georgiev művével, mint írják, „a két dolgozatban az egyező részek rendkívül szétszórtan szerepelnek”. Ugyanakkor a bolgár szerzőtől átvett részek Schmitt doktorijában kiegészültek a szöuli olimpia adataival. Számos esetben ráadásul a Georgiev műhöz képest kihagyások, összevonások, pluszban hozzátett mondatok lelhetők föl. „A Tényfeltáró Bizottság megjegyzi, hogy az azonosság több esetben indokolt, pl: sportági definíciók” – tették hozzá a jelentés készítői.

A bizottság végül arra a következtetésre jutott, hogy a doktori eljárás a részletezett hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. Mint írják, „a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”.