Schiffer András: A kormánynak is van igazsága

Szerinte a kormány lazíthat a pedofiltörvényen a szankció után. Interjú.

2021. július 18., 15:20

Szerző:

A volt LMP-s képviselőt, Schiffer Andrást kértük meg a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás hátterének megvilágítására, amelyből nem hiányzott az éles kormány- és uniós kritika sem. A civil szervezeteket érintő visszatáncolás mellett az RTL Klub Médiahatóságot tesztelő akcióját is szóba ejtettük. 

A kormány két hét után visszavonta azt a rendeletet, amellyel megtiltotta a civil szervezetek névtelen támogatását. Minek köszönhető ez a hirtelen hátraarc?

Szokás szerint egy erős felindulásból elkövetett jogalkotás történt. Amikor ezeket a jogalkotási lépéseket kommunikációs eszközként használják, akkor visszafelé is elsülhet a fegyver. Nem illik bele az orbáni harcmodorba, hogy a kormány meghátrál és gesztust gyakorol az Európai Uniónak. Inkább rájöhettek arra, hogy ez kormányoldali szervezeteket is érinthet.

És az beleillik az orbáni harcmodorba, hogy az EU által indított kötelezettségszegési eljárás miatt puhítsanak a pedofiltörvényen?

Rövid távon nem, hosszú- és középtávon biztosan bele volt kalkulálva, hogy az unióban kifogásolják ezt a törvényt. Ha ez konkrét húsba vágó, vagyis forrásfelhasználást érintő szankciókhoz vezet, akkor elképzelhetőnek tartom a finomítást. Ilyet az elmúlt évtizedben már számtalanszor megéltünk, hogy ha jött a fal, akkor valamennyit visszalépett a miniszterelnök.

A törvény rövid távon politikai sikert jelentett Orbán Viktornak?

Belpolitikailag komoly hasznot is hozhatott az elmúlt hetekben. Ezzel nem arra gondolok, hogy homofób lenne a magyar társadalom, sokkal inkább arra, hogy a baráti országként felcímkézett németek magyarellenes provokációja a két ország Európa-bajnoki mérkőzése körül elég komoly politikai hozadékot jelentett a miniszterelnöknek.

A mostani kötelezettségszegési, majd az azt követő bírósági eljárás során várhatunk-e olyan lépést az Európai Uniótól, amely veszélyt jelent Orbán Viktor hatalmára? 

Európában több ország ellen is folyamatban van ilyen eljárás, így ha szűken, eljárásjogilag nézem, akkor nincs itt semmi látnivaló. Ennek a politikai körítése izgalmas. A kormánynak jó oka lenne puhítani ezen a javaslaton, hiszen a homo- és heteroszexuális magatartás megkülönböztetése álláspontom szerint, a magyar jogban alaptörvény-ellenes lépés: egyszerűen nem kezelheti másként a magyar szabályozás a hetero- és a homoszexuális magatartást. Ha a javaslatukban a homoszexualitás népszerűsítéséről és megjelenítéséről szóló passzust elfelejtenék és a 12 éven aluliak számára a jelző nélküli szexualitás bemutatását hagynák benne a tilalmi körben, az uniós relációban is egy méltányos kompromisszum lenne. Már a decemberi viták során is komoly erők mozdultak meg annak érdekében, hogy az EU bizonyos döntései fájjanak az Orbán-kormánynak. Szerintem a miniszterelnök bekalkulálta ezeket a lehetőségeket, egyébként is szereti a kockázatos játékokat. Ha most tippelnem kéne, azt mondom: nem fog bekövetkezni a legfájóbb szankció, mert a kormány – hosszú huzavona után – lazítani fog ezen a törvényen.

 Ez a pedofiltörvényt érintő EU-s érzékenység magyarázható a pedofília és homoszexualitás összemosásának vádjával?

Az politikailag könnyen, uniós jogi, vagy alkotmányjogi szempontból viszont nehezen megragadható, hogy egy pedofilellenesnek csomagolt törvényjavaslatban a homoszexualitásra vonatkozó rendelkezéseket tesznek. Ez rendkívül erkölcstelen és veszedelmes húzás kormányoldalról. Ha a törvény jogilag nem is, de a jogalkotást övező kommunikáció értékközvetítő funkcióján keresztül a kormány mégis szánt szándékkal összemossa a homoszexualitást és a pedofíliát. Ez természetesen erősíti stigmatizációt a homoszexuálisokon és transzneműeken.

Időről időre napirendre kerül a vita, hogy átléphet-e az Európai Unió nemzeti hatásköröket. Korábban Németországban, most épp Lengyelországban láthatunk arra példát, hogy az államok miként ellenállnak az EU nyomásgyakorlására. A magyar kormány is azzal érvel, hogy Brüsszel beleszól gyermekeink nevelésébe. Most akkor kell, vagy nem kell az uniós segítség egy jogsérelem esetén?

Minden ország alkotmánya az adott nemzeti jogrendszer egészére kiterjedő igénnyel mond ki különböző normákat és támaszt követelményeket. Az unió jogrendszerén belül vannak olyan jog- és közpolitikai területek, amelyeken kizárólagos nemzeti hatáskör áll fenn, vagy csak nagyon korlátozottan van illetékessége az Európai Uniónak. A jogállamiság fogalmát lehet kiterjesztően is értelmezni a nemzeti alkotmányjogban,ugyanezt az uniós jogban véleményem szerint nem lehet megtenni. A kiterjesztő értelmezéssel az Unió átléphet olyan területre is, ahol nincsen keresnivalója.. Ilyen például a közoktatás. Még a gyermekvédelem és a médiaszabályozás is döntően nemzetállami hatáskör. Ezért aztán attól, hogy valami szerintem egyértelműen alaptörvénybe ütközik, még egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján ezek kifogásolhatók. Nem egy szuperállamban élünk, hála Istennek még nincsen Európai Egyesült Államok, osztott hatáskörök vannak.

Úgy érti, hogy igaza van a kormánynak, amikor azt mondja, Brüsszel beleszól a gyermekeink nevelésébe?

Van igazsága a kormánynak is az ügyben. Abban az alapvető kérdésben viszont a Bizottságnak lehet igaza, ha szexuális magatartások között lehet legitim módon megkülönböztetni, innen egy lépés bőrszín vagy vallás alapján megkülönböztetést tenni. Ez ingoványos talaj, ahonnan a magyar kormánynak sürgősen vissza kellene lépnie. Viszont az irányelveknek és az uniós chartának a deklarációi alapján akkor beszélhetünk kötelezettségszegésről, ha közvetlenül, rendszerszinten egy társadalmi csoportot hátrányba helyez a magyar törvény.

A pedofiltörvény homoszexuálisokat érintő passzusa alapján közvetlen joghátrány nem éri az egyes személyeket, csak közvetett joghátrányt szenvednek el, például egy bizonyos korosztály felé nincs kellő mértékben bemutatva, hogy van ilyen szexuális irányultság. Nemcsak hogy közvetlen jogfosztásról nem beszélhetünk, hanem a csatlakozási tárgyalások lezárása idején, 2002-ben például a tinédzser homoszexuálisokat illetően sokkal kevesebb védelmi jellegű szabály volt érvényben, mint most.

Az LMP sajt?t?j?koztat?ja Angyalf?ld?n

Schiffer András sajtótájékoztatót tart 2015. április 1-jén. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

2003-ban született meg az egyenlő bánásmód törvény, illetve az elmúlt évtizedben a szabálysértési és büntetőjogi kódex kiegészült a zaklatás tényállásaival, a köznevelési törvény pedig a '93-as közoktatási törvénynél egzaktabb védelmi előírásokat tartalmaz. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egyfelől közvetve valóban elvesz a törvény a 18 éven aluli homoszexuálisoktól, másrészt az elmúlt közel 20 évben a védelmi szint növekedett, az uniós döntéshozóknak az egyes irányelvek vizsgálata során ezt is értékelniük kell, hogy ilyen környezetben kerül sor erre a megkülönböztetésre. 

És mit tud mondani a többi alapelvről?

Azért kibújik a szög a zsákból, hogy az EU szivárvány színekbe öltözve is a globális nagytőkét védi, hiszen az érvelésének a legnagyobb része ezeknek az érdekeknek a védelméről szól. Az adatvédelemhez való jognak a sérelme számomra teljesen szürreális, és a fantáziámat meghaladja, mit kereshet itt. Az viszont viszonylag nehezen kimagyarázható Magyarország részéről, hogy amennyiben a reklámtörvényhez hozzányúlnak, ahhoz értesíteni kell a brüsszeli Bizottságot, tehát a negyedik pontban hibát követett el a kormány. Az audiovizuális irányelv pedig alapvetően a médiaalkotmány módosítására reagál. Ez talán a legerősebb tartalmi állítása Brüsszelnek, hiszen az így módosított médiatörvény szexuális irányultság alapján tesz különbséget médiatartalmak között.

Az EU a szexuális kisebbségek ügyét most kiemelten kezeli? Ennek is köszönhető ez a kötelezettségszegési eljárás?

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von Der Leyen által jegyzett levél az uniós szerződés második cikkelyével indít. Ebben – nagyon helyesen – jelző nélkül a kisebbségek védelméről is szó van. Kérdésem, hogy az őshonos nemzetiségek ügyében az Európai Unió meg az egyre inkább kiüresedő Európa Tanács miért érzi magát illetéktelennek? A személyiség szabad kibontakoztatása és a személyek önrendelkezése nem csak a szexualitással áll összefüggésben. Amikor az EU-n belül nemzeti kisebbségek nyelvi jogai sérülnek, akkor ugyanez a szervezet nem érzi úgy, hogy kötelezettségszegési eljárást kéne indítania egy tagállam ellen, sőt, véleményt sem nyilvánít és ezektől a problémáktól távol tartja magát. Ezt azért említem, mert a második cikkelybe kapaszkodás egy veszélyes terep az egész EU számára, hiszen az embernek nem csak szexuális irányultsága van, hanem használ egy nyelvet, van egy otthonról hozott kultúrája, vannak hagyományai, ezekre viszont az Unió döntéshozói kevésbé érzékenyek.

Az RTL Klub logója szivárványszínbe borult, ezen kívül több napon keresztül olyan tartalmat jelenít meg, amely szembe mehet a pedofiltörvénnyel. Akciójával igyekszik felmérni, hogy mikortól büntet a Médiahatóság, illetve próbára teszi a törvény betarthatóságát. Ön szerint lesz gyakorlati alkalmazása ennek a törvénynek?

Minden törvény annyit ér amennyire azt alkalmazzák. Rettenetesen nehéz helyzetben van a jogalkalmazó, hiszen jogilag nem világos, mit jelent a homoszexualitás népszerűsítése. Az RTL Klub reakcióját rendkívül szerencsétlennek tartom, nem gondolom azt, hogy egy kereskedelmi csatornának és az azon hirdető cégeknek érzékenyítő missziójuk lenne, illetve politikai konfliktusokba kellene bonyolódniuk.

(Kiemelt kép: Schiffer András. Fotó: 168 Archív)

17:04

Vasárnap néhány órára kisüthet a nap, ám a keleti országrészben erősebb felhősödés várható. Bár veszít az erejéből, erős marad a szél. Éjszaka a kemény fagyok is megérkeznek. 

16:55

A Magyar Orvosi Kamara meghatározta követeléseit, politikai és társadalmi konszenzust várnak el az ellátás javítása érdekében.  Követeléseik nyomatékosításaként a magyar orvosok képviselői úgy határoztak, nem viszik tovább a rossz egészségügyi rendszert a hátukon: a tagság eredményes tárgyalás hiányában a kórházak ügyeleteit biztosító önkéntes többletmunka felfüggesztése, az új háziorvosi ügyeleti szerződések aláírásának megtagadása és feladatellátási szerződéseik felmondása mellett dönt.