Hónapokig nem indítottak ellenőrzéseket a végrehajtókkal szemben, miután letartóztatták Schadl Györgyöt
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, Schadl Györgynek a letartóztatása után három hónapig nem indult ellenőrző eljárás, pedig a kart törvény kötelezi a végrehajtók működésének ellenőrzésére.
Az RTL értesülései szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) a szervezet elnökének, Schadl Györgynek a letartóztatását követően hónapokig nem indítottak vizsgálatot egyik iroda ellen sem. Ez azért érdekes, mert a MBVK törvényi kötelességének eleget téve rendszeresen ellenőrzi a bírósági végrehajtók működését; 2020-ban és '21-ben összesen 92 vizsgálatot kezdeményeztek. Ezek közül 13, azaz az esetek majdnem 15 százaléka végződött fegyelmi feljelentési javaslattal.
„Az ilyen ellenőrzések elrendelése önmagában nem jelenti azt, hogy kifogásolható tevékenységet folytatott a végrehajtó, négyévente ugyanis mindenkit legalább egyszer át kell világítani. Ilyenkor egyebek mellett vizsgálják a pénzkezelést, a hivatali működés szabályosságát, de a végrehajtó magatartását, a kari iránymutatások betartását is” – foglalja össze az RTL. Ha a működéssel kapcsolatban valamilyen problémát tárnak fel, a fegyelmi feljelentési eljárás következménye akár az is lehet, hogy felfüggesztik a végrehajtó tevékenységét.
Schadl Györgyöt 2021. november 5-én vették őrizetbe, s ezt követően mintha hónapokra ledermedtek volna a hivatalban: több, mint három hónapig (2022. február 18-ig) egy ilyen ellenőrző eljárás sem indult.
Az RTL közérdekű adatigénylésére, melyben megkérdezték a MBVK-t, hogy mi annak az oka, hogy rendszerszintű kérdéseket felvető botrány után miért nem indult semmilyen vizsgálat, a kar azt válaszolta, hogy ez a kérdés álláspontjuk szerint nem közérdekű adat, ezért „ebből következően a kérdésére nem tudunk válaszolni.”
A törvény azt is lehetővé teszi, hogy soron kívüli vizsgálatot lehessen indítani, ha súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés történt, de a végrehajtói kartól kapott adatok alapján ilyen eljárást sem indítottak az elnök letartóztatása után.
Kent és megkenték – így szedte meg magát
Schadl György az ügyészség szerint három éven keresztül rendszeresen adott milliós összegeket Völner Pál volt államtitkárnak azért, hogy elintézzen neki bizonyos ügyeket, egyebek közt végrehajtói kinevezéseket.
Völner összesen 83 millió forint értékben vehetett át kenőpénzt, és Schadl György a parlament mentelmi bizottsága elé került dokumentum szerint másoktól összesen 880 millió forintot zsebelt be az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolatának köszönhetően.
Azok közül, akik végrehajtónak jelentkeztek, többen 40 és 100 millió forint közötti összeget fizettek a pozíciójukért.
„A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.” A többi terhelt beismerés esetén négy személynél letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást jelenthet. Tizenöt vádlott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kaphat, egy fővel szemben pedig pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség.
(Kiemelt képünk: Schadl György - kisiparos, éjszakai vállalkozó - Fotó: Miskolci Egyetem)