Rossz sugallatok

Hogyan szólíthatom? A képviselő úr titulus után a mostani hét végén már az elnök úr megszólítás is aktualitását vesztette.

Megtisztel, ha egyszerűen Csáky úrnak szólít.

Kétségtelen, hogy ez nem változhat. Csáky úr, ön vállalta a felelősséget azért, hogy 109 ezer magyar ember parlamenti képviselet nélkül maradt Szlovákiában. De azért a határ mindkét oldalán sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon volt-e szerepe a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezet magyarországi időzítésének ahhoz, hogy az MKP kibukott a pozsonyi parlamentből?

>Pontosítok: én politikai felelősséget vállaltam. Ami a kérdés második felét illeti, tőmondatban felelhetek. Igen, volt.

Ön tett kísérletet arra, hogy a törvénytervezet benyújtását Budapesten halassza el a Fidesz. Vannak, akik szerint ebben keményebbnek kellett volna lennie.

Közismert, hogy én erről mit mondtam a nyilvánosság előtt. Ugyanazt, mint most. Számunkra jobb lett volna, ha a budapesti döntésre csak később kerül sor. De ezen már értelmetlen rágódni.

Többen is leírták: Ján Slota a Fidesznek és az MKP-nak köszönheti, hogy a Szlovák Nemzeti Párt ismét bejutott a parlamentbe. Igazuk van?

Nincs. Ján Slotának megvannak a saját nacionalista törzsszavazói, méghozzá elegendő számban ahhoz, hogy bejuttassák a törvényhozásba.

Fenntartja-e azt a kampány során többször hangoztatott álláspontját, hogy a Híd-Most párt olyan erőktől kapta a pénzt a kampányra, amelyek a magyarságot akarták megosztani?

Ez szerintem így van. Most sok magyar szavazó értetlenül néz egymásra: tényleg ezt akartuk? Az új frakcióban hét magyar és hét szlovák nemzetiségű képviselő ül, tehát magyar szavazatokkal szlovák képviselőket is bevittek a parlamentbe. Ennek a törvényhozási klubnak a tárgyalási nyelve a szlovák lesz, s ez eleve rossz politikai sugallat. A szlovákiai magyar közösséget erősen veszélyezteti az asszimiláció: én tehát az ilyen politikai megoldást veszélyesnek és helytelennek tartom.

A szavazati arányok mindenesetre sokaknak azt a következtetést sugallják, hogy a magyarok elsősorban nyugalmat akarnak, másodsorban pedig elutasítják az etnikai alapú politizálást. Elvek, értékek mentén szeretnének együttműködni azokkal a szlovákokkal, akikkel egyetértenek.

Én úgy gondolom, hogy a fejtegetésnek csak az első része igaz. Tény, hogy a magyarok nyugalmat akarnak, mint ahogy a szlovák nemzetiségű állampolgárok is. Ezért szavaztak az új pártokra és a jobbközép pártokra. Azt viszont durva belemagyarázásnak tartom, hogy a múlt heti választáson a szlovákiai magyarok többsége elutasította volna az etnikai alapú politizálást.

De milyen más magyarázatot tud arra, hogy a Híd-Most, egy kettős identitású párt ilyen sikert aratott, önök pedig kiestek?

Több olyan tényezőt határoztunk meg, amely a mostani kisiklást okozhatta. Hiszen én azt gondolom, hogy nem többről van szó, mint átmeneti kisiklásról. Az első az, hogy az emberek új pártokra akartak szavazni. Kétségtelen, hogy a szlovákiai magyarokban kialakult valamilyen fáradtság, kiábrándultak a kisebbségi egypártrendszerből. Ennek bizonyára vannak vélt okai is a valósak mellett, de a tény ettől még tény marad. Második helyre tenném a már említett magyarországi hatást, az állampolgársági törvényt és a szlovákiai ellenreakcióját, azt a suttogó propagandát, amely megfélemlítette és elbizonytalanította a szlovákiai magyarokat.

Mit suttogtak?

Megjelent a szlovákiai magyar falvakban a hír, hogy elvehetik a magyarok nyugdíját, sőt, kitelepítések lesznek. Sok idős ember kérdezett tőlünk ilyesmit, ez nem lehet véletlen. Ezt mesterségesen gerjesztették. Fico neobolsevista hatalomgyakorlásának a vadhajtása ez. Persze tény, mi is követtünk el politikai hibákat: okosabb lett volna elhatárolódni Ficóéktól.

Hát igen. Az MKP volt az egyetlen olyan ellenzéki párt, amely kifejezte, hogy adott esetben hajlandó lenne együttműködni Ficóékkal, s még a koalíciókötést se zárták ki.

Mi nem mondtuk, hogy koalíciót kötnénk, azt mondtuk, hogy hajlandók lennénk tárgyalni. Tény, hogy úgy gondoltuk: elhamarkodott a többiek merev elutasítása. Kérem, ne felejtse el, hogy a kudarcunk mindössze 0,7 százalékon múlott. Nem lehet mondani, hogy a mi gondolatunknak nem volt realitása, hiszen Fico magasan megnyerte a választásokat. Negyedik tényezőként említem, de van, aki az első helyre teszi, hogy óriási pénzek jöttek velünk szemben. Valaki most már igazán megkérdezhetné, hogy egy parlamenten kívüli pártnak, a Híd-Mostnak honnan volt hárommilliárd forintja a kampányra. A következő helyen említeném a szlovák mediális hatásokat: nagyon durván támadták a Magyar Koalíció Pártját. Ezek együttesen bizonytalanították el a szlovákiai magyar szavazókat. Volt még egy érdekes dolog: az emberek nem fogadták el azt a kommunikációnkat, hogy mi vagyunk az egyetlen igazi magyar párt. A Híd-Mostot is magyar pártnak tartották, és kompenzálni akartak. Voltak olyan családok, ahol az emberek leültek, és megosztották a szavazatukat. Miután az tűnt biztosabbnak, hogy szokás szerint mi kerülünk be a parlamentbe, túlkompenzáltak a másik oldalon. Annyira be akarták juttatni őket is, hogy végül akaratlanul a miénket ejtették ki. Az országos tanács ülésén több mint száz ember véleménye volt, hogy a valódi pártpreferenciák mások, mint azt a választási eredmény mutatja, annál sokkal kiegyensúlyozottabbak.

Mostanában sokan mondják, hogy mégis jobb lett volna szövetséget kötniük Bugár Bélával. A jövőben erre lehet számítani?

Nem hiszem. Itt visszatérünk a viszony alapkérdéséhez: abban a pillanatban, amikor szövetséget kötünk, olyan klubba lépünk be, ahol szlovákul kell beszélni. És ezzel megszűnik az autonóm magyar politikai döntéshozatal. Ennek pedig komoly hátrányai lennének. Az ön kérdései – amelyeket nagy tisztelettel hallgatok – egy kimerevített állapot szempontjából próbálják elemezni a helyzetet. Úgy gondolom, hogy a történelem és az élet ennél sokkal gazdagabb. Kérem, hagyjunk egy kis kifutást ezeknek a dolgoknak.

Hagyjunk. Lássuk a jövőt: milyen kisebbségi politikát vár az új koalíciótól?

Gondolom, az új kormánynak nagyobb lesz az empátiája, mint az előzőnek volt, és kiküszöböli azokat a torzulásokat, amelyek a Fico-kormány működését jellemezték. Előrelépésben reménykedem, bár ez nem lesz egyszerű. A magyar–szlovák viszony némiképp javulhat, de aligha erőteljesen. Inkább csak hideg béke lesz, és nem igazi jó viszony a két ország között. A várható koalíció pártjainak többségében is jelenvalók azok a magyarellenes görcsök, amelyek megvoltak Fico koalíciójában. Remélhetőleg azonban civilizáltabbak lesznek, és magyarellenes provokációkra talán nem kell számítani a szlovák kormány részéről. Viszont nagy összeborulásra se gondoljon senki.

Ön hogyan folytatja tovább? Továbbra is a politika köti le energiáinak döntő részét, vagy tucatnyi könyve után ismét szépíróként hallat majd magáról?

Nem biztos, hogy a két tevékenységet szembe kell állítani egymással, lehet csinálni ezt is, azt is. De úgy érzem, hogy a Magyar Koalíció Pártja politikájának alakításából én most nem léphetek ki. Olyan hajó ez, amelyen nekem most ki kell tartanom. Ha sikerül megtalálni az új felállást, amelyik ezt a pártot tovább tudja lendíteni a hullámvölgyön, akkor én nagy tisztelettel ellátnám a munkát, amiben a kollégákkal meg tudunk egyezni.

Maradna a parancsnoki hídon? Ismét megpályázza az elnökséget?

Nem. Most nem kívánom megpályázni az elnökséget.

Milyen állampolgár lesz mához egy évre?

Szlovák állampolgár vagyok. Hogy leszek-e a kettős állampolgár, azt majd eldöntöm kellő időben.

Elképzelhetőnek tartja-e, hogy ha felveszi a magyar állampolgárságot – amit egyébként előre vállalt a többi MKP-s képviselővel együtt –, akkor tényleg elveszíti szlovák állampolgárságát?

Az előbb arról beszéltünk, hogy mi várható az új kormánytól. Nos, én az új szlovák kormánytöbbség egyik első lépéseként azt várom, hogy a hatályos, fasisztoid állampolgársági ellentörvényt töröljék el, vagy legalábbis változtassák meg.