Rohanunk Brüsszelbe az újabb pofonért
Az időjárás-előrejelzés monopólium, nagyon szűk ugyanis az a kör, amely az időjárási adatokat pontosan mérni, értékelni, elemezni tudja, prognosztizálni tud belőle. Hatalmas műszaki felszerelés, számítógépes kapacitás, műholdas rendszerek szükségesek mindehhez, a pontos információ óriási érték, hangsúlyozta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az új törvény kimondja, hogy a meteorológiai adatok begyűjtése állami szerep, amelyet az állam finanszíroz, és nem támogatja, hogy magánmeteorológiai társaságok elemzéseket adjanak. Azokat a visszás helyzeteket is igyekszik kiküszöbölni a törvény, hogy a megszerzett adatok alapján a másod-, harmad-, sokadik közlés az elemzéseket eladhassa és magánhasznot termelhessen belőle. A magántársaságok ugyanis nem rendelkeznek saját mérőhálózattal, hiszen ennek hatalmasak a költségei. Nem véletlen, hogy a világ meteorológiai szolgálatai nemzetközi szervezetekbe tömörülnek. Magyarország is egymilliárd forint körüli összeget fizet éves tagdíjként egyetlen ilyen szervezetben való részvételért, azért, hogy megkapja a globális és európai szintű adatokat, amelyekből a Magyarországra vonatkozó előrejelzések elkészíthetők, írja a
hirado.hu.Eddig kormányrendelet szólt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) működéséről (és külön a légügyi törvény egyes paragrafusai szabályozták a repülésmeteorológiát), most megszületik majd a meteorológiai törvény – mondta a
hvg.hu-nak az OMSZ elnöke a készülő változásokról. Dunkel Zoltán szerint a jogszabályban olyan alapelveket deklarálnak majd, mint például az, hogy meteorológiai riasztást továbbra is csak az OMSZ adhat ki.A szakember szerint a világban kétfajta modell létezik az állami időjárás előrejelző szolgálatok fenntartásával kapcsolatban. Érdekes, hogy éppen az Egyesült Államokban működik úgy a National Weather Service, hogy a költségvetéséről az utolsó centig az amerikai Kongresszus dönt. Európában az a jellemző, hogy az állam elvárja az adott meteorológiai szolgálattól, működési költségei egy részét saját bevételekből állja: így van ez Nagy-Britanniában, a Met Office esetében, vagy az OMSZ-nél is.
Az OMSZ – magáncégek harca messzire nyúlik vissza, írja a
Vastagbőr blog írója. Mint írja, 2009-ben az OMSZ díjfizetéshez kötötte a meteorológiai radarképek üzleti célú felhasználását, „óriási felzúdulást keltve az időjárás-jelentéseket, előrejelzéseket készítő magáncégek között, mivel tőlük még a kereskedelmi televízióknál is magasabb előfizetési díjat követelt az OMSZ.”2011-ben Fazekas Sándor, adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint „közérdekű adatnak minősülnek a csapadékra és az időjárási riasztásokra vonatkozó OMSZ által rögzített információk.”
A hvg.hu-nak egy név nélkül nyilatkozó meteorológus szerint a probléma egyébként egyáltalán nem magyar sajátosság: mivel jellemzően mindenhol állami meteorológiai szolgálatok vannak, minden ilyen esetben fennáll a lehetősége, hogy a díjmentes adatokat valakik továbbhasznosítják. „Nem azzal van a baj, hogy feldolgozzák ezeket, és tovább értékesítik, hanem azzal, hogy gyakran saját adatként számlázzák ki őket, ha a megrendelő nem tudja, olyanért fizet, amit esetleg ingyen is megkaphatna” – mondta a szakember, aki szerint vannak olyan országok, ahol a meteorológiai szolgálat egyes tartalmai csak regisztráció után érhetők el, esetleg fizetés ellenében.
Az Időkép oldal közleményt adott ki, ebben azt írják: „Különösen aggasztó a törvénytervezet jelen kommunikációja alapján, hogy minden privát fejlesztés és innováció – amely a meteorológia, mint tudományág, illetve az előrejelzések pontosságának fejlődését segíthetné elő, – teljesen kiszorulhat hazánkból. Piaci verseny hiányában pedig – mint minden más szektorban – feltételezhető, hogy mind a fejlődés, mind a szektor napi működésének javítására irányuló motiváció elmarad”.
A Vastagbőr szerint az EU-ban úgy vallják: „”A közszféra információin alapuló közösségi szintű termékek és szolgáltatások fejlesztése és a verseny torzulásának elkerülése végett az irányelv harmonizálja a közszféra információinak a további felhasználók számára történő elérhetővé tételét. A nyilvános dokumentumok közötti keresés és azok további felhasználásának megkönnyítése érdekében szabályozza a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az alkalmazandó díjakat, a kizárólagos megállapodásokat, az átláthatóságot, a licencszerződéseket és a gyakorlati eszközöket."
Amint azt a blog szerzője megállapítja: rohanunk Brüsszelbe az újabb pofonért.