Rogán szerint jó üzlet, az ellenzék viszont lopást emleget az autópályák koncesszióba adása ügyében

Az útdíjat ezentúl is az állam szedné be, a tarifák továbbra is csak az infláció mértékével növekednek – mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Alá tartozik a koncesszió kiírásért felelős Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI). A miniszter szerint a teljes gyorsforgalmi úthálózat 35 évre történő koncesszióba adása kétfordulós közbeszerzésen dől el, várhatóan még idén, sőt még a szerződést is megköthetik decemberig – számolt be a hvg.hu.

Rogán Antal szerint 10 év alatt jelentős fejlesztéseket kell majd végeznie a nyertesnek, bővíteni kell az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályákat, az M3-ast meg kell hosszabbítani az országhatárig, illetve az M81-es hiányzó szakaszát meg kell építeni.

A konstrukciót úgy tervezik, hogy a befolyó útdíjak összege mindig valamivel magasabb legyen, mint a kifizetett rendelkezésre állási díj – mondta a miniszter.

Ahogy arról hétfőn mi is beszámoltunk, az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent, hogy csaknem 2000 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt adna koncesszióba 35 évre az NKI.

Az üzlet értéke több ezer milliárd forint, a nyertes ugyanis évente átalánydíjat kapna az elvégzendő munkákért. A kormány a 35 éves kvázi magánosítást azzal indokolta, hogy nincs pénze az autópályák fenntartására építésre, mert arra már nem tud uniós forrásokat szerezni – írta a Népszava. A lap szerint az építőipari szakmát is meglepte a koncesszió kiírása, ám a feltételeket (150 millió eurós saját tőke, nyereséges működés, és legalább 160 kilométer autópálya megépítése mint referencia) mintha a Szijj László-féle Duna Aszfalt Zrt.-re szabták volna.

Más vélemények szerint szóba kerülhet még valamelyik Mészáros-féle építőipari cég, ám ezek már nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek.

Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor arról beszélt még hétfőn, hogy „aligha van Magyarországon egy olyan cég, amely ilyen nagyságrendű feladatokat vállalni tudna”. A 24.hu értesülései szerint – a nagyságrend és a körülmények miatt – építőipari körökben arra gyanakodnak, hogy újabb kínai projektnek ágyazna meg a kormány. Ezt a felvetést lapnak nyilatkozó közbeszerzési szakértő azzal árnyalta, hogy a kínai cégek előtt az uniós közbeszerzési piac zárva van, a hiányzó nemzetközi szerződések miatt. 

Az ellenzéki pártok lopást, a nemzeti vagyon kimentését emlegették az ügyben. Az MSZP szerint a választásokhoz közeledve egyre jobban gyorsul a fideszes tolvajtempó, a kormány már a magyar utakat is magánkézbe akarja adni. A párt közleményben közölte: azt még nem lehet tudni, pontosan kinek a kezébe kerülnek ezek az útszakaszok, de „az már most biztos, hogy a magyarok erre rá fognak fizetni”. 

Az LMP féktelen rablásnak, féktelen rombolásnak, valamint a nemzetárulás minősített esetének nevezte azt, ahogyan a kormányoldal kiszervezi a közvagyont. Keresztes László Lóránt szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány terve óriási károkat okozna az egész országnak. Hangsúlyozta: az ellenzék 2022 után megtalálja majd a jogi lehetőségét, hogy a kiszervezett közvagyont visszaadja az embereknek.

(Kiemelt kép: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2020. november 24-én. MTI/Kovács Tamás)