Rettegnek a budai Várban élők
Rettegnek a budai Várban élő lakásbérlők. Attól tartanak, hogy a várnegyedben zajló kormányzati beruházások következményeként az I. kerületi önkormányzat hamarosan kiteszi a szűrüket bérleményeikből. Attól félnek, hogy határozatlan idejű szerződésük ellenére lakásaikat rövid úton átjátszhatják olyan kormánytisztviselőknek, akik leendő munkahelyükhöz közel akarnak szolgálati lakáshoz jutni. A budavári önkormányzat szerint a bérlők aggodalma alaptalan.
– Ha nem fogunk össze, egyenként fognak levadászni minket. Úgyhogy el is döntöttem, személyesen keresem fel a Várban élő összes lakótársamat, és arra buzdítom őket, hozzunk létre egy civil csapatot. Csak egységesen fellépve akadályozhatjuk meg, hogy az itt élők feje fölül eladják az önkormányzati lakásokat – mondja Perjés Zoltán, aki egyébként saját tulajdonú ingatlanban lakik a budai Várban. Az egykori újságírót így nem fenyegeti a veszély, hogy a helyi önkormányzat kiteszi őt a lakásából, de Perjés azt mondja: hajlandó megszervezni a bérlők érdekvédelmét, mert képtelen tétlenül nézni, ahogy az önkormányzati ingatlanokban lakók csak egymásnak mernek panaszkodni a félelmeikről.
Amit mi is megtapasztaltunk. Számos bérlővel beszéltünk, ám egyikük sem adta nevét és arcát a nyilatkozatához. Még az a kétgyermekes házaspár sem, amelyik maga kereste meg a 168 Órát.
– Mindenki aggódik, mert sokat veszíthetünk – mondja az édesapa. – Hosszú évekig felénk sem nézett az önkormányzat, de tavaly felmérték az összes bérlakás állapotát, nemrég pedig a pincéket is ellenőrizték. Ilyesmit akkor szokás csinálni, ha változtatásokat készítenek elő, az pedig bajt jelent. Vagy ki akarnak tenni minket, vagy annyira felemelik a bérleti díjat, hogy azt már nem leszünk képesek fizetni.
A budavári bérlők a nyilvánosságtól is tartanak. Ez valamelyest érthető, mert évtizedek alatt megszerzett kiváltságaik védelméhez nehéz megszerezni a közvélemény támogatását. A Vár területén mintegy 90, műemléki védelem alatt álló épületben 770 lakás van az önkormányzat tulajdonában. 90 százalékukat a bennük élők határozatlan idejű szerződéssel bérlik, és mivel a bérleti jog örökölhető, a köznyelv ezeket „örökbérleményeknek”nevezi. A bérleti díjak pedig messze elmaradnak a piaci áraktól, egy 80 négyzetméteres önkormányzati lakás akár már havi 30 ezer forintért is bérbe vehető.
– Sokan azt hiszik, hogy csupa milliomos lakik a Várban, holott valójában középosztálybeli családokról van szó. Mi például a dupla bérleti díjat még ki tudnánk gazdálkodni, de nyolcszoros árat már nem. Márpedig a Ruszwurm cukrászdának nemrég épp ilyen mértékben emelték a bérleti díját. Amit a Ruszwurmmal megtettek, megtehetik a lakásbérlőkkel is. Akkor pedig mennünk kell – mondja a fiatal apa.
Mások inkább a lakásuk elvételétől tartanak. Egy 2013-as törvénymódosítás következtében ugyanis azoknak a bérlőknek, akiknek az önkormányzattól bérelt lakásuk beleesik egy kiemelt kormányzati beruházás hatósugarába, megszűnik a bérleti szerződésük, a lakóknak pedig – kártalanítás vagy cserelakás felajánlásával – menniük kell. A budaváriak már három évvel ezelőtt is attól tartottak, hogy ez a jogszabályváltozás elsősorban a várnegyed átalakításával összefüggésben született meg. Aláírás-gyűjtési akciót is indítottak a módosítás ellen, de mire összegyűlt volna a kellő számú szignó, már kihirdették az új törvényt.
– Három éve tart ez a bizonytalanság, azóta még a legalapvetőbb renoválásba sem merek belevágni – mondja egy középkorú, egyedül élő értelmiségi férfi, aki 40 négyzetméteres lakást bérel a vári önkormányzattól. – Pedig fel kellene újítanom a fürdőszobát, de ott lóg a levegőben, hogy bármikor kitehetik a szűrömet, és akkor az egészet elbuknám.
Többen is említik, hogy a kormányzati negyed kialakításával vészesen csökken majd az amúgy is kevés számú parkolóhely, az itt élők autói kiszorulhatnak a Várból. Leginkább a Vár alá, ugyanis a tervek szerint mélygarázst alakítanának ki a Várdomb belsejében, ahová a Lovas útról lehetne behajtani. A Vár-lakókat azonban megosztja a mélygarázsprojekt. A Facebookon szerveződő Ne épüljön mélygarázs a Lovas út közepére! csoport szerint ugyanis a kiszemelt helyszín a környék leginkább földcsuszamlás-veszélyes része.
A bérlők félelmeivel szembesítettük a budavári önkormányzatot. A sajtóiroda írásos válaszából az derül ki, hogy a Ruszwurm esetét nem szabad összemosni a lakásbérletekkel. Mint írták, az önkormányzat nem tervezi az „örökbérlemények” rendszerének átalakítását, a díjak megemelését. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a hatályos rendelet szerint évente az infláció mértékével emelkedhetnének a lakbérek, ennek ellenére három éve egyetlen fillért sem módosítottak a díjakon. Az önkormányzat nem számol azzal sem, hogy a 2013-as törvénymódosítás adta lehetőséggel élve elvegyék bárkitől a bérleti jogot. „A bérlők félelme teljességgel alaptalan, hiszen – eltekintve néhány különösen extrém szabály- vagy törvénysértéstől – bérleti jogukat tőlük elvenni nem lehet. Az önkormányzatnak nincsenek ilyen szándékai, és tudomásunk szerint más sem tervez ilyen intézkedéseket” – olvasható a lapunknak küldött válaszban. Ami a Lovas úti mélygarázst illeti, az önkormányzat – függetlenül attól, hogy a beruházásról a kormánynak kell majd döntenie – szakértőket kért fel a hatástanulmányok elkészítésére. Mint írták, „semmi olyan nem történhet, ami kárt okozna embereknek, az épített és a természetes környezetnek”.
Perjés Zoltán nem hisz az önkormányzatnak. Ez nyilván összefügg azzal is, hogy perben áll a kerülettel, amiért a hivatal hozzájárult, hogy tetőtéri lakása ablaka alá a ház földszintjén működő étterem hatalmas klímaberendezéseket telepítsen. Azóta nemcsak aludni nem tud, de napközben is zavarja az állandó zúgás.
– Ahogy velem meg a Ruszwurmmal elbántak, úgy fognak átgázolni a lakásbérlőkön is – jósolja az egyelőre magányos harcosnak tűnő Perjés. – A Várban lakók mind ismerik egymást, úgy élünk itt, mint egy nagy faluban. Muszáj megmutatnunk az erőnket: ha kell, aláírásgyűjtést szervezek, ha kell, kiviszem az embereket az utcára, de nem engedem, hogy lehetetlen helyzetbe hozzanak több száz bérlőt.
