Réczei Tamás: A Firgun csak szakmai alapon hoz döntéseket

Firgun – héber kifejezés, azt jelenti, önzetlen elismerés: ezen a néven hozott létre az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kulturális alapot, ami a hektikus és kiszámíthatatlan, ráadásul kevés állami támogatás mellett kínál több területen kizárólag szakmai elbírálású pályázati lehetőséget.

2021. június 7., 14:37

Szerző:

A Firgun Alap első évében 31 millió forintot osztanak szét, és egy összművészeti kulturális palota is a szemük előtt lebeg. A pályázatokért felelős alapítvány elnökét, Réczei Tamás rendezőt, írót kérdeztük.

– Általában miért van szükség az államtól független kulturális pályázatokra, és miért gondolta úgy az EMIH, hogy külön erre a célra létrehozza a Firgun Kulturális Alapot?
– Köztudott, hogy a kultúrára nem jellemző a forrástöbblet. Ez egyrészt érthető, különösen most, a koronavírus-járvány idején, másrészt a kulturális szereplők a rendszerváltás óta abban élnek, hogy hol egy kicsit erre, hol egy kicsit arra billen a mérleg nyelve, már ami a támogatásokat illeti. Ezért ezen a területen ilyen kezdeményezésekkel nyitni szerintem nagyon nagy dolog. Régen a Soros Alapítvány a kultúrában is fontos és szerteágazó szerepet vállalt, de ma már az NKA-n kívül nincsenek ilyen átfogó pályázatok, amelyekben több kulturális részterület is megmérettetheti magát. Vagyis van miben segíteni. Ami pedig az EMIH-et és a Firgun Alapítványt illeti, nem titkolt célunk, hogy jövőre megnyissuk a Firgun Házat, ami egy kulturális palota lesz színházzal, egyetemmel, könyvtárral, kiállítótérrel, és hát ehhez erős és fontos kapcsolatokra van szükség az ágazat szereplőivel, akik majd a Firgun Ház kínálatát is gazdagíthatják, és ez a pályázat ennek a majdani együttélésnek az előkészítése. Személy szerint pedig azt gondolom, hogy jelenleg a kulturális támogatások nincsenek egyensúlyban, ezért a Firgun bizottságai csak és kizárólag szakmai szempontok alapján ítélnek meg egy adott művet. Ezekben a bizottságokban az adott kulturális területek jeles képviselői ülnek, akiknek a pályázatokkal kapcsolatos döntéseikbe senki nem fog beleszólni soha.

– Az ön vezetése mellett Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke és az EMIH vezetőségének tagja, valamint Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi docens került az alapítvány kuratóriumába. Közösen állították össze a támogatandó kulturális területek, valamint a bírálóbizottságok tagjainak listáját?
– A javaslatokat én készítettem elő, és ajánlásokat is én tettem a bírálóbizottsági tagok személyére, de ezekről végül hárman döntöttünk. Így lett összesen hét részterület, amelyekre pályázatot lehet benyújtani: a regény- és a zenei pályázat már él, a többit pedig – képzőművészet, színmű, forgatókönyv, podcast és független színházi egyesületek – folyamatosan írjuk ki, nagyjából másfél hónapos időközönként. Ezzel eltelik egy év, de akkor sem lesz vége, mert kezdődik minden elölről, hiszen jövőre újra kiírjuk ezeket a pályázatokat, tehát nem tiszavirág életű projektre készülünk. Addig is alakulhatnak az együttműködések a Firgun Házzal, ami egyáltalán nem lesz kényszer egyetlen pályázó számára sem, de szerintem remek lehetőség egy ilyen összefonódás. Könyv- és színházi bemutatók, koncertek, kiállítások bőven el fognak férni. A bírálóbizottsági tagokat a magyar kultúra legjelesebb, legelismertebb képviselőiben kerestük, közülük is azokat, akik saját területükön erős befolyással bírnak, és nem hajlanak semerre vélt vagy valós érdekeltségeik miatt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy csak és kizárólag szakmai szempontokat érvényesítsenek döntéseik során, és talán pont ezért alakult ilyen jól a névsor, mert megkapják hozzá a szabadságot is.

– Ugyan a pályázatok központi eleme a zsidó kulturális identitás, tematikailag mégis csupán ajánlásokat fogalmaznak meg a kiírások.
– Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának egyik fontos törekvése, hogy ne folyton a holokauszt határozza meg a zsidóságot, és én ezzel egyetértek: természetesen nem kizáró ok, ha valaki mégis ezt a témát dolgozza fel, de ennek mindig megpróbálunk elébe menni, például azzal, hogy a regénypályázat esetén a kevésbé feldolgozott Kádár-kori zsidóság asszimilációját tettük meg a pályázat témájának. De lesznek tágabb és sokkal szabadabb tematikák is.


Fotó: 168.hu | Merész Márton

– Nem mehetünk el a díjazás mellett: az első hét pályázatra összesen 31 millió forint jut, területenként három pályaművet díjaznak, az első helyezett pedig 1,5 millió forint jutalmat nyer.
– Beszélgettem egy ismert magyar íróval, aki elsősorban zsidó témákkal foglalkozik, és említettem neki a regénypályázatunkat. Azt mondta, ha kicsit korábban születik a lehetőség, akkor nem adja le a kiadójának a következő kéziratát, mert, mint mondta, még egyetlen regényével sem keresett még 1,5 millió forintot. Ezek a pályázatok időigényesek, és azt számolgattuk, hogy egy pályamunka elkészítése hány hónapig tarthat, végül ehhez igyekeztünk havi fizetési átlagot számolni, és így jöttek ki a győztes összegek. Az átlagemberek azt nézik ilyenkor, hogy ez a 1,5 millió forint egyben óriási összeg, és nem feltétlenül veszik számításba, hogy nagyon sok munka van mögötte.

– Egy személyes kérdést engedjen meg a végére: tudom, hogy érintettsége okán ön nem pályázhat, de ha most egy jótündér azt mondaná, hogy mégis, akkor melyik területre adná be?
– Egyértelműen a színműre, hiszen magam is írok, de a forgatókönyv is mozgatja a fantáziámat, mert kevés olyan zsidó tematikájú film készült, ami nem a holokauszttal foglalkozik. Ha pedig a régi fejemmel gondolkodom, akkor még ott van a független színházi egyesületek pályázata is, támogatások szempontjából ez igencsak elhanyagolt terület, holott szakmai értelemben ők a leginnovatívabbak. Ráadásul semmi sem zárja ki, hogy egy pályázó több műfajban is pályázzon.

Réczei Tamás – színházrendező, dramaturg, író. Újságíróként kezdte szakmai életét a 168 Óra hetilapnál. Dolgozott az MTV-nél, az RTL Klubnál, a TV2-nél. 2000-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Egyetem színházrendező-szakán. A Debreceni Csokonai Színház után a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2008-tól a Kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője. 2020-tól az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kulturális tanácsadója.

Színművei: Amazonok, Szabadság kórus, Szerelem, Vasárnapi gyerekek, Színházi vándorok, Gettószerelem.

Hangyabolydulás – Weöres Sándor Színház drámapályázat III. helyezett.

Katona József, avagy a légy a pókok közt fickándozik – Katona József drámapályázat különdíj

Gettószerelem c. színműve szerepelt New Yorkban a Vaclav Havel Foundation Rehearsal for Truth Festival műsorában 2021-ben.

A Magyar Agrártudomány Egyetem Kaposvári Művészeti Karán Színház-és önismeret mesteroktató.

Színházi sorozat készítője az Így szerettek ők és a Festői szerelmek kötetek alapján.

Nagyon kell szeretniök! c. kötete a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban.

(Kiemelt kép: 168.hu | Merész Márton)

Itt a javaslat, a gyógyszertárak dobozonként akár 120 forintos áremelkedést akarnak. Amikor 50 forint egy zsömle, 500 forint alatt nem lehet kenyeret kapni, akkor a javasolt modell szerinti áremelés a tűréshatáron belül van – állítják.