Tarol a rák Magyarországon, a fiatalok kilátásai sem jók

Az Európai Bizottság jelentéséből kiderül: lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban az Európai Unióban. A rossz életmódbeli szokások nem csak a felnőtteket veszélyezteti, a serdülők kilátásai sem jobbak az elhízás, az alkohol és dohánytermékek fogyasztása, valamint az elhízás gyakorisága miatt.

2025. február 4., 11:40

Szerző:

Tarol a rák Magyarországon, a fiatalok kilátásai sem jók

Szomorú statisztika látott napvilágott: az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta halálozás 29 vizsgált ország közül 2021-ben, csaknem harmadával (32 százalékkal) meghaladva az EU-átlagot. Az Index összefoglalójából az is kiderül, hogy a férfiak halálozási aránya mintegy kétszerese volt a nőkénél, azonban megjegyzendő, hogy 2011 és 2021 között mindkét nemnél csökkenő tendencia figyelhető meg a halálozásoknál, meghaladva a hasonló gazdasági helyzetű országok átlagos csökkenését.

Magyarországon aggasztóan magas a rák kockázata

A jelentés külön kitér rá, hogy hogy Magyarországon aggasztóan magas a rák kockázati tényezőinek előfordulása nemcsak a felnőttek, de a serdülők körében is a következő okokból: 

a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás gyakorisága meghaladja az uniós átlagot,

az elhízottak aránya pedig 58 %-ra nőtt, miközben az Európai Unió többi tagországában ezeknél a tényezőknél inkább csökkenés figyelhető meg.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Az elborzasztó statisztika eredményéhez káros szenvedélyek mellett az is hozzájárul, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztást tekintve a legrosszabb helyen állunk az unióban.

A magyarországi rákprofilból az derül ki, hogy 2014 és 2022 közötti időszakban a 15 éves magyar serdülők túlsúlyának aránya 19 %-ról 25 %-ra nőtt, ezzel meghaladva az uniós átlagot. A dohányzás visszaszorítására ugyan szigorú szabályozás lépett életbe, ami rövid távon hatásos volt, de hosszú távon minimális változást eredményezett.

A megelőzésért sem teszünk eleget. A szűrőprogramokban, például az emlő- és méhnyakrákszűrésben csökkent a részvétel, ahogy vastagbélrákszűrésre is nagyon kevesen mennek el Magyarországon. Mindezek eredménye az, hogy

az elkerülhető daganatos halálozások aránya idehaza az uniós átlag fölött van.

A jelentés arra is kitér, hogy az ötéves túlélési arány elmúlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy javult a rákellátás minősége Magyarországon. A diagnosztikai és kezelési eszközök (CT, MR) száma nőtt, de az uniós átlaghoz képest még mindig alacsony.

Az emberi erőforrások hiánya, különösen az orvosok és nővérek alacsony száma tartós kihívást jelent a rák elleni küzdelemben.

Ezek voltak a leggyakoribb ráktípusok Magyarországon

A legtöbb áldozatot a

  • tüdőrák (78/100 ezer),
  • vastagbélrák (50/100 ezer) és
  • emlőrák (23/100 ezer) 

szedte Magyarországon.

Ezekben a rákfajtákban a halálozási arány 2011 és 2021 között csökkent, de 2021-ben még mindig Magyarországon volt a legmagasabb ez a szám az EU-n belül. 2022-ben Magyarországon csaknem 71 ezer új rákos megbetegedést regisztráltak (a nem melanocitás bőrtumorokat leszámítva), ami több, mint 2020-ban és 2021-ben, de kevesebb, mint 2019-ben. A csökkenésben a koronavírus-járvány miatti elmaradt szűrések is szerepet játszhattak, később, előrehaladottabb stádiumban derültek ki ezek a betegségek. A jelentés készítői megjegyzik azonban, hogy a megelőzésre fordított kiadások és a HPV-oltások aránya jobb az uniós átlagnál.

Az előrejelzések szerint a rák a magyar munkaerőre jelentős hatással lesz 2023 és 2050 között, előreláthatólag két évvel csökkentve a várható élettartamot.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

A rovat további cikkei