Száj- és körömfájás: az oltás sem menti meg az állatokat
Nehezen lehet leküzdeni a betegséget, a száj- és körömfájás rengeteg állat pusztulását okozhatja..
A járvány terjedését ugyan lassíthatja a vakcinázás, azonban a ragadós száj- és körömfájás csak abban az esetben tűnhet el egy adott országból, ha esélyt sem hagynak a terjedésére az egyes állományokban – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Csivincsik Ágnes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa, amelyről az InfoStart írt.
Mint arról a 168.hu is beszámolt korábban, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a vírust elsőként Győr-Moson-Sopron vármegyében, egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosította, ahol 1400 szarvasmarha levágását rendelték el.
Néhány nappal később a betegség elérte a fővárost is, és elővigyázatosságból országszerte számos állatkert, valamint állattartó telep zárta be a kapuit, hogy megelőzze a betegség behurcolását. Rendkívül fertőző betegségről van szó, akár egy autó kerekén is bejuthat a telepekre, és a protokoll szerint ahol egy fertőzött példányt találnak, csak a teljes állomány levágása jelenthet megoldást.
A száj- és körömfájás veszélye sokáig megmarad
A szarvasmarhák levágása gazdasági és állatvédelmi szempontból is számos kérdést vet fel. Bár a betegségre nincs direkt gyógymód, vannak példák arra is, hogy egyes állatok túlélték a fertőzést. Ám sajnos nem ez a jellemző, és Csivincsik Ágnes a rádióműsorban az is kifejtette, hogy mi állhat ennek hátterében.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. március 27., 10:07
Egyre nagyobb problémát jelent a fertőző száj- és körömfájás, a járvány miatt már a határ átlépését is korlátozzák.
Gazdaság
2025. március 25., 14:40
A ragadós száj- és körömfájásvírus megjelenése több tucat dolgozó kirúgását eredményezte.
Külföld
2025. március 23., 17:32
Szlovákiában is felbukkant a ragadós száj- és körömfájás. A veszélyes kórt a magyar határhoz közel azonosították, így azonnal intézkedtek miatta.
1973-ban már lezajlott egy hatalmas járvány, ekkor azt tapasztalták, hogy több állat is meggyógyult, ám a szakértő szerint erre ma már nem érdemes alapozni. A műsorban arról beszélt, hogy korábban az immunrendszerüket tekintve sokkal ellenállóbb szarvasmarhákat tartottak a gazdák: a magyar tarka erősebb fajta ilyen szempontból, mint a mára elterjedt holstein-fríz. Csakhogy utóbbira jóval nagyobb tejhozam a jellemző, ezért ma már ez az elterjedtebb. Azt is érdemes tudni, hogy a különböző állatfajták, illetve egyes típusok is eltérően reagálhatnak a betegségre, amelynek ráadásul többféle típusa is elterjedt. Éppen ezért nem feltétlenül mérvadóak a környező országokban tapasztaltak sem a betegséggel kapcsolatban.
A fertőzés hatalmas szenvedést okoz az állatoknak, mivel a száj környékén hólyagok, sebek alakulnak ki, amelyek miatt az evés is ellehetetlenül, így az állatok nagyon gyorsan legyengülnek. A száj- és körömfájás a patásujjú állatokat támadja meg, amelyeknél a lábak is érintettek: amennyiben a szaruréteg is nagymértékben sérül, az további szenvedést okoz az állatoknak.
Mivel a jelenlegi állatállományban kifejezetten gyorsan képes terjedni a betegség, az Európai Unió és Magyarország is azt vezette be általános eljárási rendként, hogy ahol felüti a fejét a ragadós száj- és körömfájás, ott a teljes állományt le kell vágni. Csivincsik Ágnes véleménye szerint csak ez jelent megoldást, mivel az oltás csupán a betegség lassításához járul hozzá, a megbetegedést nem előzi meg. Ezen kívül hatalmas problémát jelent az is, hogy a fiatal állatok ellenálló képessége még gyengébb, elhullások, illetve az állományok közötti terjedés pedig hatalmas gazdasági károkat okozhat. Ennek megakadályozása érdekében mindenképpen a betegség megállítása a fő cél.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
