20 éves magaslaton a pszichiátriai gondozásra szoruló gyerekek száma Magyarországon
Ijesztő tendenciával szembesültek a szakemberek: utoljára 2004-ben szorult ennyi gyerek és fiatalkorú pszichiátriai gondozásra Magyaroszágon.
Kiemelkedően sok gyermek került mentális problémák miatt pszichiátriai gondozásba 2023-ban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 7357 új fiatalt vettek nyilvántartásba, amivel összesen 19 618-ra nőtt a közellátásban gondozott gyermekek száma Magyarországon – írja az Index.
Mindez azt jelenti, hogy húsz éve nem látott növekedés indult meg, ugyanis 2004-ben volt ennyi mentális betegséggel küzdő fiatalkorú az országban. Akkor egy év alatt 7211 új beteget regisztráltak, és 17 936-an álltak kezelés alatt.
Riasztóan magas azoknak a gyerekeknek és fiataloknak a száma, akiket az öngyilkosság foglalkoztat
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-szolgálatát közel 30 ezer gyerek és fiatal kereste meg tavaly. A megkeresésekből 6 ezer szólt különböző félelmekről, szorongásokról, 4 ezer hívás során számoltak be a fiatalok általános lehangoltságról és depresszióra utaló jelekről, 3 ezer esetben pedig a magány érzése miatt hívták fel a lelkisegély-vonalat. Több mint 2 ezer megkeresésben viszont az öngyilkossági gondolat, közel 1500 esetben pedig önsértés miatt kértek segítséget a fiatalok.
„Azt tapasztaljuk, hogy évről évre több gyerek és család marad a pszichés problémákkal megfelelő ellátás nélkül. Sokszor szembesülünk a beszélgetésekben az öngyilkosság több rizikófaktorával is, de ezekre hatékony választ találni egyre nagyobb kihívás, mert a gyerekek védelmét szolgáló rendszerek súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. január 15., 12:38
Talpraesett, élelmes, rátermett – mondják elismerően a kisgyerekre, aki olyan feladatokat is meg tud oldani, ami a felnőttek dolga lenne. Feltalálja magát, a jég hátán is megél, és a társadalmi elismerés megerősíti abban, hogy ez így van rendjén. Ám a társadalom nem látja, amikor fél a feladattól, vagy amikor szorong, ha olyan helyzetben kell megállnia a helyét, ami nem az életkorának megfelelő. Nem mutatja ki, ami benne zajlik, mert már megtanulta, hogy csak akkor kap pozitív visszajelzést a szüleitől, csak akkor szerethető, ha elnyomja a saját igényeit, és az elvárásokat teljesíti. Így válik észrevétlenül a parentifikált gyerek a szülő helyett szülővé.
Itthon
2023. augusztus 13., 13:36
Megütközéssel, de nem meglepve értesült az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért a szentgotthárdi pszichiátriai otthonban tapasztalt állapotok miatt.
– mondta az Indexnek Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.
A közegészségügyben és a magánellátásban dolgozó pszichológusok is megnövekedett esetszámról számolnak be. A helyzeten a pandémia sem segített, ami után nemcsak a – sokszor pszichoszomatikus tünetekkel járó – szorongásos zavarokban mutatkozott kiugrás, hanem az evészavar, hangulatzavar, depresszió, illetve szuicidium (öngyilkossággal kapcsolatos gondolkodás, viselkedés) is gyakori diagnózis lett.
Az állandó krízesek miatt nőtt a pszichiátriai kezelésre szoruló gyerekek száma
Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint ennek egyik oka az, hogy az úgynevezett permakrízis (állandó válság) időszakában élünk, és olyan válságokat élünk át, amelyek megszilárdítják a bizonytalanság és a félelem érzését.
„Az elmúlt három-négy évben olyan helyzetekkel kerültünk szembe – gyerekek és felnőttek egyaránt –, amelyekkel korábban sosem. Egyik krízisből a másikba mentünk: a pandémia után szinte azonnal jött a háború. Ez arra kényszerített, hogy állandó készültségben legyünk” – fogalmazott a pszichológus, hozzátéve, hogy mindez leginkább a gyermekek pszichéjét terhelte meg, ők ugyanis még nem feltétlen rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek képesek felvenni a harcot az új stressztorokkal.
A fiatalok elvesztették a biztonságos kereteket, az állandóságot, ami szorongáshoz, depresszióhoz és mentális zavarokhoz vezetett. Az állandó készenléti állapot még egy felnőtt pszichéjének is komoly kihívást jelent, a gyerekeket viszont oly módon terheli, ami a személyiségfejlődésükre, énképükre, önértékelésükre is hatással van.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
