Nem tudnak vádat emelni Portik ellen, Gyárfás visszakapja a 200 milliós óvadékát

A Fenyő-ügyben gyanúsított Portik Tamás ellen azért nem lehet vádat emelni, mert már született egy jogerős ítélet egy összevont büntetőperben, így máshogy állítanák bíróság elé. Gyárfás Tamás pedig "jól viselkedett", ezért a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását.

2019. július 15., 14:00

Szerző:

A Fővárosi Főügyészség P. Tamás kapcsán perújítási indítvány előterjesztésére tesz javaslatot a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek. A Fenyő-ügyben a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratait 2019 júniusában átadta a Fővárosi Főügyészségnek - közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész. A Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy a bizonyítékok alapján vádemelésnek lenne helye, de a bíróság előtti felelősségre vonás megfelelő módja az ő esetében nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás.

A Legfelsőbb Bíróság 6/2009. büntető jogegységi határozatán alapuló, következetes bírói gyakorlat szerint amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében ítélt dolgot (res iudicatát) eredményez. Nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, azonban nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ebben az esetben az elítélt terhére perújításnak lehet helye.

Portik Tamás
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Amíg Jozef Rohácot korábban a bíróság több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki jogerősen bűnösnek tettesként, az 1990-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét, Portik Tamást mindössze egy rendbeli emberölés felbujtójaként vonta felelősségre. A Fővárosi Főügyészség bizonyíthatónak látja, hogy Portik Tamás nemcsak az Aranykéz utcai emberölésben volt felbujtója Jozef Rohácnak, hanem a Fenyő-gyilkosságban is, így az ő cselekménye is több emberen elkövetett emberölésnek minősülhet a tettes minősítéséhez igazodva.

Ennek megfelelően a Fővárosi Főügyészség hétfőn előterjesztést nyújt be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez, amelynek a hatáskörébe tartozik, hogy Portik Tamás ügyében perújítási indítvánnyal éljen a Fővárosi Ítélőtábla előtt.

Az ügyészségi közlemény kiemeli, mindez nem érinti a Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök, médiavállalkozó elleni büntetőeljárást, vele szemben az érdemi ügyészi döntés meghozatala folyamatban van. Mivel a gyanúsított a legenyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt többször járt külföldön, ahonnan mindig visszatért, ezért a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását.

Gyárfás Tamás a 200 millió forintos óvadékát is visszakapja. 

Az első fokon megállapított óvadék összegét a Fővárosi Törvényszék emelte 200 millió forintra tavaly júliusban. A Fenyő-gyilkosság felbujtásával gyanúsított Gyárfás az Indexnek akkor azt mondta, nincsen vesztenivalója, ezért kifizeti az összeget. Ezt a pénzt ugyanis csak akkor veszítené el, ha megszökne, de neki esze ágában sincs megszökni.

Mint az a bíróság honlapján szerepel, az óvadék automatikusan visszajár, ha megszűnik az a kényszerintézkedés, amelynek biztosítására szolgál. Ha a távoltartásra vagy a bűnügyi felügyelet legenyhébb formájára sincs már tovább szükség, akkor az óvadékot letevőnek nyomban visszajár az összeg. Ez jelentős változás a korábbi törvényben szabályozott óvadékhoz képest, mert nem csak az eljárás jogerős befejezése után, hanem menet közben is visszakapható. Az óvadék összegét akkor veszíti el a terhelt, ha az eljárás során elérhetetlenné válik, vagy ha a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi. Ilyen lehet például, ha a terhelt a tárgyaláson nem jelenik meg, ha engedély nélkül elhagyja a lakását vagy a számára tartózkodási helyként kijelölt helységet, illetve ha a tilalom ellenére felkeresi a sértettet.

Az óvadék tárgya csak pénz lehet, amelynek legkisebb összege ötszázezer forint. A bíróság óvadék felajánlása esetén az összeg meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe. Az óvadék összegét a terhelt, a meghatalmazott képviselője és a védő is leteheti. Bár a Gyárfás-ügyben megállapított és az egykori médiacézár által ki is fizetett 200 millió forint is kiemelkedően magas, nem ez volt a legnagyobb kifizetett összeg a magyar igazságszolgáltatás történetében. A költségvetési csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt

Vizoviczki László, a budapesti éjszakai élet egykori ura 250 milliót fizetett ki,

hogy kijöhessen az előzetes letartóztatásból, és házi őrizetbe kerülhessen. Akkoriban sokan találgatták, hogyan sikerült kifizetnie ennyi pénzt, miután a vagyonát elméletileg zárolta az ügyészség a letartóztatása után. A bíróság szóvivője akkor azt mondta, ők nem vizsgálhatják, hogy milyen forrásból jön a pénz. 

Fenyő-gyilkosság - Házi őrizetet indítványoztak Gyárfás Tamás ellen Gyárfás Tamás a Nemzeti Nyomozó Iroda VI. kerületi épületében 2018. április 19-én
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Fenyő Jánost 1998. február 11-én este géppisztollyal ölték meg Budapesten, a II. kerületi Margit utcában a gépkocsijában.

A rendőrség idén júniusban közölte, hogy lezárta a Fenyő-gyilkosság vizsgálatát. A megalapozott gyanú szerint Gyárfás Tamás megbízásából Portik Tamás szervezte meg, illetve adott utasítást Fenyő János megölésére, amit a szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác hajtott végre.

Jozef Rohácot a bíróság néhány éve a Fenyő-gyilkosság és az 1998. július 2-ai Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás elkövetőjeként jogerősen életfogytiglanra ítélte, de a Fenyő-gyilkosság háttere, a felbujtó személye akkor még ismeretlen maradt.

A nyomozás során 2017-ben merültek fel új bizonyítékok, melyek alapján sikerült azonosítani a bűncselekmény többi elkövetőjét.

Fenyő János autója a gyilkosság után a II. kerületi Margit utcában
Fotó: MTI Fotó: Mihádák Zoltán

A rendőrség a Fenyő-gyilkosság ügyében tavaly Gyárfást és Portikot is gyanúsítottként hallgatta ki. Utóbbi az Aranykéz utcai robbantás és egy másik, szintén két évtizeddel ezelőtti leszámolás, a Prisztás-gyilkosság ügyében jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti. Az 51 éves férfinek még legalább 10 év van hátra a büntetéséből.