Perli a TASZ a Belügyminisztériumot a választások előtti gyanús lakcímváltoztatások adataiért
Pert indít a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy megtudja, történtek-e visszaélésszerű lakcím-bejelentések a választások előtt. A TASZ és a Political Capital (PC) ugyanis a lakcím-nyilvántartásért felelős Belügyminisztériumtól már 2018. április 5-én kérte, hogy adjon számot az elmúlt két évben létesített lakcímek számáról településenként, hiszen ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcím-bejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is.
A Belügyminisztérium megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ peres úton kívánja elérni a közérdekű adatok kiadását.
Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása előtt a sajtó arról számolt be, hogy egyes településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosság. Éppen olyan településeken merült fel a lakcím-létesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek. Az állami szervek, az illetékes választási szervek, vagy a visszaélések kiszűrésében illetékesek nem tettek semmit, így ahhoz, hogy megbizonyosodhassanak róla, rendszerszerű visszaélések történtek-e vagy sem, a TASZ és a PC a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztériumhoz fordult. Konkrétan azt akarták megtudni:
az elmúlt két évben melyik választókerületben illetve településen melyik hónapban hányan létesítettek lakcímet.
Az NVI azt a tájékoztatást adta, hogy a központi névjegyzék nem tárolja ezeket a korábbi állapotokra vonatkozó adatokat. Ezért kizárólag a Belügyminisztérium (BM) mint a lakcím-nyilvántartásért felelős szerv rendelkezhet ezekkel. A Pintér Sándor által vezetett belügyi tárca nem is tagadta, hogy rendelkezésére állnak a kért adatok, a közérdekű adatigénylést azonban elutasította. A minisztérium egyrészt azzal az átlátszó indokkal próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcím-nyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki.
Ez nyilvánvalóan szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen a TASZ és a PC nem azonosíthatóan, hanem csak számszerűen összesítve kért lakcímlétesítésre vonatkozó adatokat. Másfelől a minisztérium azzal próbált érvelni, hogy az adatokat nem köteles közérdekű adatként kiadni, hanem csak jelentős összegért hajlandó kigyűjteni. A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók.
Mivel az adatok kiadását a BM jogellenesen tagadta meg, a TASZ pert indít értük, hogy a magyar választópolgárok végre megtudhassák, a lakcím-létesítéses választási csalások szerepet játszottak-e az idei országgyűlési választások eredményének alakulásában.
– Egy demokráciában nyilvánosnak kell lennie azoknak az adatoknak, amelyek alapján megbizonyosodhatunk a választások tisztaságáról. Az, hogy a Belügyminisztérium jogellenesen visszatartja ezeket az adatokat, önmagában tovább rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat. A kért adatok nélkül soha nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási forma mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a kormánynak és minden pártnak is elemi érdeke a kért adatok nyilvánossága – mondta Mráz Attila, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének vezetője.
