A jólét paphiánnyal jár

Egy bő évtizede ég a ház Magyarországon, ami a római katolikus papok hiányát illeti – mondta Hodász András atya, az Angyalföldi Szent Mihály Plébánia plébánosa a 168 Órának. Két évvel ezelőtt 1436 katolikus pap volt az országban, ami még nem számít veszélyesen kevésnek, a papnövendékek száma viszont évről évre csökken. Hodász szerint összevonásokkal és a miserendek összehangolásával még tartható a helyzet. „(Erdő Péter) bíboros úr kérésére éveken keresztül szerveztünk hivatástisztázó lelki gyakorlatokat. Ezek olyan két-három napos hétvégék, ahova az érdeklődő fiatalok el tudnak jönni, és tisztázni magukban, hogy valóban a papság-e az az út, amire vágynak” – mondta a plébános. Azt viszont nem tudja, az egyháznak mi a hosszútávú stratégiája a paphiány enyhítésére.

Az egyik lehetséges megoldás a kötelező cölibátus eltörlése lehetne, azonban Hodász szerint ez nem csodaszer. „Elképzelhetőnek tartom, nincs akadálya, de szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy ha felszentelnénk házas embereket, az megoldaná a helyzetet” – mondta. „Európában kirívó a paphiány, Afrikában, Indiában nem, ott növekedés tapasztalható. A szegényebb országokban, ahol kevésbé van létbiztonság, magas életszínvonal, az emberek könnyebben mondanak le. Nálunk, ahol kényelmes életet tudunk élni, nehezebb azt mondani, hogy másokért vállalom, hogy nehezebb fajta életet fogok élni. Ez nem olyan egyszerű, hogy eltöröljük a cölibátust, és mindenki boldog” – tette hozzá.

Arra viszont hiába várnak a hívek, hogy nők misézzenek: II. János Pál pápa kijelentette „a végérvényesség szándékával”, hogy az egyháznak nem áll módjában nőket pappá szentelni, ez tehát lehetetlen. Az egyház alkalmazásában állók nagy többsége viszont nő, vannak olyan vidékek, ahol liturgiákat, szertartásokat, rövid imádságokat is tartanak.

Papok után szivárvány

Hodász atya csatornájára eddig 24 ezren iratkoztak fel a YouTube-on, a videói köré pedig kiépült egy több tízezres, főként fiatalokból álló masszív követőtábor. A plébános nem lát ellentmondást abban, ha esetleg a videója után egy, az LMBT-közösségről szóló videót jelenít meg az oldal. „Remélem, hogy a fiatalok elég érettek, tájékozottak ahhoz, hogy tudják, a világ egy színes hely. Nem csak katolikus, fehér, európai emberek vannak benne, vannak szegények, gazdagok, más bőrszínűek, saját nemükhöz vonzódók és nem saját nemükhöz vonzódók, vallásosak és vallástalanok. Bízom abban, hogy még a katolikus fiatalok is érettek annyira, hogy el tudják fogadni, hogy nem mindenki úgy él, ahogy ők élnek. Azt gondolom, hogy a kölcsönös tisztelet egy emberi minimum akkor is, ha másvalaki teljesen más erkölcsi szabályok szerint él. Én erre tanítom a diákjaimat is. Természetesen az egyháznak van teológiai tanítása ezekről a kérdésekről, de attól még mindig a kölcsönös tisztelet és szeretet a kiindulási alap” – mondta.

A 25 év alattiaknál a TikTok már legalább annyira népszerű, mint a YouTube, ez pedig felveti a kérdést, hogy Hodász oda is kiterjeszti-e a tartalomgyártást. Jó ötletnek tartja, és úgy gondolja, ott kellene lennie, de a plébánosi és lelki vezetői tevékenysége mellett nem marad erre energiája.

Szentatya, jöjjön Magyarországra!

Ferenc pápának már egy fokkal nagyobb követőtábora van: Twitter-fiókját 18,8 millióan követik. A pápa kifejezetten szeret szerepelni, ami elődeihez képest újszerűen hat. A karakterét azonban nem egységesen ítélik meg. „Nagyon szeretem az egyházban, hogy minden pápának van egy fő karizmája. XVI. Benedek inkább a teológiai kérdések tisztázására fókuszált, II. János Pál pápa a nemzetek közötti egységre és a szexualitás teológiájára, Ferenc pápa pedig a kitaszítottak felé fordulásra” – mondta Hodász.

Ő is hasonlót tapasztal, csak kicsiben: a valódi ember és a brand, amit mások látnak, nem mindig ugyanaz. A plébános biztos abban, hogy Ferenc pápa karakterébe is mindenki olyat lát bele, amilyet akar: a liberálisnak túl konzervatív, a konzervatívnak túl liberális. „Mindig arra bátorítom az embereket, ha valamin felháborodnak, vagy valamiért lelkesednek: nézzük meg az eredeti forrást! Nagyon sokszor olyanért ítéljük el a másikat, amit soha nem is mondott.”

Ferenc pápa nem csak egyházfő, államfő is egyben: a Vatikán vezetője. Csoda, hogy a programjába be tudta illeszteni az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, hiszen a kongresszus egy alulról jövő, nem vatikáni kezdeményezés, mondta Hodász. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy papok lobbiztak, és ők vették rá a látogatásra. „A Vatikánban is így működnek a dolgok! Öt évvel ezelőtt én is ott voltam egy nyilvános audiencián a Szent Péter téren, és alkalmam volt kezet rázni vele. Mondtam neki: Szentatya, jöjjön Magyarországra! De ezt valószínűleg nem hallotta meg” – mondta nevetve.

A plébános úgy látja, a magyarok szeretnek összeesküvés-elméletekben hinni, és szeretik azt hinni, mindenki bántja őket, ám ez valójában nem így van. „Nem vagyok otthon a vatikáni háttérfolyamatokban, de az emberek sokszor ott is farkast látnak, ahol csak a szél zörgeti a harasztot. Maradjunk a realitások talaján: lehet, hogy Ferenc pápa azt gondolta, hogy a magyar egyháznak most szüksége van erre a megerősítésre” – mondta.

Vámosi Ágoston

Hasonló témájú cikkeket a héten megjelenő 168 Órában olvashat.