Bámulatos interjút adott a jó zsaru szerepében Palkovics László az MTA-t érintő témákról
A jó zsaru-rossz zsaru diskurzust játszotta el egymás között Palkovics László miniszter és a Magyar Nemzet munkatársa, Csekő Imre a lapban megjelent interjúban. A kormánypárti napilap munkatársa jószerivel az összes kérdésében megfogalmazta azokat a jobboldali álláspontokat, amelyek felmerültek a felsőoktatás átalakítása, illetve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának elszakítása kapcsán, ebben a helyzetben Palkovics László pedig a rendszerre rálátó, szinte mellékes szereplőnek tűnhetett, mint aki nem vállalt aktív szerepet a folyamatokban.
Az említett szereposztást illusztrálandó, íme egy kérdés-válasz az interjúból a kutatóhálózat elszakításáról:
– A viták során gyakran elhangzott a vád, hogy az alapkutatásokat visszaszorítanák. Mint akadémikustól kérdezem öntől: nem bújnak a tudósok gyakran a hangzatos alapkutatás szó mögé?
– Én sosem mondtam ilyet. Ha takaróztak vele, ha nem, a most létrejött rendszertől hatékonyabb működésre lehet számítani.
A kérdéskörben Csekő szintén kérdésbe ágyazva megemlíti, hogy a kutatókra jellemző az állások halmozása, amiit a miniszter el is fogadott helyes álláspontként, hozzátéve, hogy 2,5 állás jut szerinte egy kutatóra a még fennálló struktúrában. Mint mondta, igyekeznek erre „mindenki számára elfogadható megoldást találni”, ami burkoltan az álláshelyek újraosztását jelenti, ám azt nem tudtuk meg, hogy milyen adatok alapján állítja Palkovics, hogy a kutatók valóban tömegével halmozzák az állásokat.
Palkovics László miniszter és Lovász László MTA elnökA téma azért is érdekes, mert épp Palkovics László volt az, aki MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetétől (SZTAKI) éveken át vett fel havi 800 ezer forintos fizetést valós kutatói tevékenység nélkül. Megjegyezzük, ha valóban tömeges a kutatói állások halmozása, az akár azt is jelentheti, hogy kevés szakemberrel látott el sok feladatot az MTA, de ez a kérdés a Magyar Nemzet interjújában nem hangzott el, így válasz sincs rá egyelőre.
Az egyetemekkel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy 2010 óta 660 milliárddal többet költ a kormány felsőoktatásra. Hozzátesszük, ez nominálisan bár elsőre igaz, de uniós forrásokkal is kiegészítve jön össze a szám, valamint GDP-arányosan nem nőtt a szektor támogatása.
Palkovics László kiemeli, hogy Magyarországon lényegében nincs diplomás munkanélküliség, akinek van diplomája, az elhelyezkedett (más kérdés, hogy hol – a szerk.). Büszkén hozzátette, hogy ebben a mutatóban jobban állunk, mint Németország.
