Otthonápolás: semmilyen segítséget nem kapnak a családok

Anyagi problémákról, kiégésről, bizonytalanságról és életminőség romlásról számoltak be egy otthonápolásról készült kutatásban azok, akik évek vagy akár évtizedek óta otthon ápolják családtagjaikat – írja az Economx.

Magyarországon akár félmillióan is lehetnek azok, akik támaszadóként évtizedeken át gondoskodnak beteg szeretteikről, hozzátartozóikról úgy, hogy maga a gondozó sincs jól, ez derül ki egy friss kutatás adataiból.

Összesen 2016 válasz érkezett a Támaszadók Program által indított országos online felmérésre, amely a tartós betegeket gondozó családtagok helyzetét térképezte fel, mondta Deli Mónika szociológus, a kutatás vezetője.

A felmérés 2023 augusztusában és szeptemberében, öt héten át zajlott, a válaszadók többsége nő volt, korcsoport szerint a legtöbben az 50-es és 60-as éveikben jártak. A válaszadók kétharmada egy háztartásban él a támogatásra szoruló beteggel. A kérdőívet nagyon sok betegség típusban érintett beteg hozzátartozója töltötte ki életkor, és település típusonként is sok támogatót értek el – mondta szociológus.

A támaszadók többsége évtizedek óta benne van a gondozói szerepében. A legtöbben daganatos, mozgásszervi, reumatológiai beteget, demenciában szenvedőket, Alzheimer-kór és időskori problémákkal küzdő hozzátartozóiknak viselik gondját.

Azt látják összességében, hogy a betegek állapota súlyos, a válaszadók fele azt mondta, hogy állandó gondozásra szoruló betegről gondoskodik.

Sokan vannak azok is, akik teljesen kiszolgáltatott beteget ápolnak, olyanokat, akik önálló életvitelre képtelenek. Általában a segítőknek nincs szakképzettségük, tudásuk, és sokan vannak, akik bizonytalanok is a betegek ellátása tekintetében, mondta Deli Mónika.

Egy orvosi leleten ugyan egyetlen ember neve szerepel, de a betegség következményei a beteg környezetét is érintik.

Mi változott mióta ápolja hozzátartozóját:

63 százaléknak romlott a saját egészségi állapota;
85 százaléknak az érzelmi állapota romlott;
59 százalék számolt be anyagi helyzetének romlásáról;
75 százalék életminőségének romlásáról;

Összességében az derült ki a kutatásból, hogy külső szolgáltatásokat, masszőrt, betegszállítót, pszichológust, gyógytornászt nagyon kevesen vesznek igénybe. Sokszor azért, mert nincs rá szükség vagy anyagilag nem engedhetik meg. Ennek hátterében kapacitásbeli problémák, és a beteg elzárkózása is állhat, véli a szociológus.

Kimerültség, aggódás, szorongás jellemzi a támaszadókat. Az ötös fokozatú skálán a válaszadók fele azt mondta, hogy ezek az érzések nagyon gyakoriak nála. A válaszadók kétharmada mondta, hogy romlott az egészségi állapota, amióta családtagját ápolja. A segítők háromnegyedének romlott az életminősége is. Valamint azt is elmondták, hogy az évek során romlott a beteg és a támaszadó közötti kapcsolat is.

A munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni

Nagyon erős munkaerőpiaci hatással is szembesülnek gondozók, az otthoni ápolást végzők egynegyed olyan korban van, aki már nem is aktív a munkaerőpiacon. A segítői, támogatói szerep, amit egy életre kaptak, összeegyeztethetetlenné vált a munkával. Ennek jelentős hatása van a családok anyagi helyzetére is. A családok közel 59 százaléka megélhetési problémákkal küzd.

A legkritikusabb pontok:

a szubjektív lelki, pszichológia tényezők terhelik a leginkább a támaszadókat;
a tehetetlenség érzésével küzdenek sokan;
a beteg lelki állapotának támogatása, depresszióval való megküzdése is komoly feladat a segítők számára;
Az is látszik, hogy a legrosszabb állapotú betegeknél vannak a legrosszabb állapotban lévő segítők is

– sorolta a kutatás adatait Deli Mónika.

A támogatóknak nincs lehetősége rekreációra, a segítők kétötöde azt mondta, hogy gyakorlatilag soha nem tud kilépni az ápolói, gondozói státuszból – írja a lap.

Vagyonba kerül az idősápolás, akár otthon, akár egy intézményben kerül rá sor

Katona Noémi, a Corvinus adjunktusa, és Gábriel Dóra, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet kutatója az idősápolás jelenlegi magyarországi helyzetét elemezte, ebből idézett néhány sarkalatos pontos azénpénzem.hu. A kutatók megállapították, hogy a magyar idősápolás igencsak sok sebből vérzik: több éves várólisták vannak az állami bentlakásos otthonokba, és az alacsony bérek, illetve a rossz munkakörülmények miatt nincsen elegendő képzett gondozó sem a szektorban.

Mindez a magánellátás felé löki a segítségre szoruló családokat, miközben a magyar családok nagy része a fizetett segítség semmilyen formáját sem tudja megengedni magának. Mind a gondozók, mind pedig a gondozottak szempontjából óriási társadalmi egyenlőtlenségek uralják a szektort. A piac minden szegmensét átszövik az informális kapcsolatok és a személyes ajánlások. Zömében informális alapon találnak egymásra az érintett felek, a gondozók nagy részét pedig a szürke zónában foglalkoztatják.

Ennyibe kerül az idősápolás

Az oldal összegyűjtött néhány nyilvánosan is elérhető árat. Ezek szerint  a főváros II. kerületében található Rege Residenceben, ami 75 év felettieknek kínálja valóban színvonalas szolgáltatásait, egy 25 négyzetméteres apartman több mint 36 millió forintos egyszeri díjért és havi 308 ezer forint térítésért vehető igénybe. Több olyan intézményt is találtunk, amelyek havi 250-350 ezer forintért vállalják az idősek gondozását. Például a balatonföldvári Iris 1-4 ágyas szobákat kínál szakápolással (ilyen nem mindenütt van). Itt belépési díjat nem kell fizetni. 

Az otthoni (nem informális csatornákon keresztül elérhető) segítség is elég sokba kerül. A munkanapokra Budapesten vállalt napi 6 órás gondozásért 312 ezer forintot kell fizetni a Dédiszitternél. Ha a hétvégékre is kell a szolgáltatás, akkor a 28 napra szóló díj már majdnem 400 ezer forint. Ugyanez 10 órában már majdnem 600 ezer forint. A teljes napi (nem egészségügyi) gondozás havi 880 ezer. A 24 órás bentlakásos ápolást az Orchidea két hétre 356 ezer forintért vállalja.  A napi több órás gondozásért pedig alkalmanként 21-48 ezer forintot kérnek.

További részletek itt.

(Fotó: Unsplash.com)