Orbánék visszakapják, amit Gyurcsány idején tettek
A magyar alkotmányozásról írt cikket az Economist – a cikk címe: . A tekintélyes hetilap szerint a Fidesz most visszakapja, amit Gyurcsány kormányzása alatt tett.
A hatályos magyar alaptörvény megújításra szorul, mert egy jogi katyvasz – írja a lap, emlékeztetve rá, hogy a jogszabály még a kommunista érában keletkezett, részben rendszerváltáskori, részben olyan új módosításokat tartalmaz, amelyeket hatalomra kerülés óta a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-kormány fogadott el.
Csakhogy Orbán Viktor miniszterelnöknek van egy problémája – olvasható a cikkben.
Az Alkotmánynak a politikai alkuk felett kellene állnia. Nagyobb legitimációt biztosítana neki, ha minden párt részt venne az alkotmányozásban, így a szöveget a későbbiekben nehezebben is lehetne módosítani. Ám az elmúlt év folyamán a kormány marginalizálta az ellenzéket. Korábban független intézmények felett vette át a hatalmat és olyan új szervezetek is létrehozott, mint a médiahatóság – ezek vezetői, tagjai pedig túl gyakran köthetőek a Fideszhez.
A szocialisták, az LMP és a Jobbik mind szélesebb körű konzultációt vagy népszavazást követelnek. Az ellenzékkel való tárgyalások helyett a kormány kérdőíveket juttatott el az alkotmányozással kapcsolatban mintegy nyolcmillió választópolgárnak és megígérte, a lakosság javaslatait megfontolják.
A Fidesz kétharmados parlamenti többsége felhatalmazza az alkotmányozásra – idézi a hetilap Szájer Józsefet, aki szerint népszavazás alkotmányozási kérdésekben nem engedélyezett.
A szocialisták és az LMP (de a Jobbik nem) bojkottálják a folyamatot. Ez súlyos felelőtlenség a választóik felé – idézi a lap Szájert.
Ki mint vet, úgy arat – írja az Economist –, hiszen a Fidesz most csak visszakapja, amit Gyurcsány Ferenc kormányzása idején tett, amikor képviselőik rendre kivonultak a miniszterelnök parlamenti felszólalásai alatt.
A hetilap emlékeztet rá, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes korábban a Velencei Bizottsághoz fordult véleményért az alkotmányozással kapcsolatban. Válaszként azt kapta, hogy a kormány tevékenysége nem elég átlátható, nem tudott kielégítő mértékben konzultálni az ellenzékkel és a közvéleménnyel, és siettette a folyamatot.
A Fidesz ennek ellenére keresztülviszi az alkotmányozást. Április 25-én Schmitt Pál, a Fideszhez lojális köztársasági elnök várhatóan aláírja az új alaptörvényt – olvasható az Economist cikkében.
